Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében
jus 18-án rendeletileg tiltotta meg, hogy az országon és kapcsolt részein fegyvert szállítsanak keresztül. 181 A Horvátországba szánt fegyverek lefoglalásával a magyar kormányzat kettős célt kívánt elérni: egyrészt meg akarta akadályozni, hogy Ausztriából fegyvert szállítsanak a Habsburg birodalomnak Magyarországgal szemben ellenséges magatartást tanúsító részeibe, másrészt növelni szándékozott az ország nagyon is hiányos fegyverkészletét. A fegyvereknek és a lőszereknek Ausztriából Horvátországba történő szállítása a magyar kormány rendeletének megjelenése után is folytatódott, de a fegyvereket akkor már egyéb árucikkek közé rejtették el. Az egyik csempészést május végén sikerült észrevenni, és a szállítmányt elkobozták. 182 A fegyvereket a bécsi kormány közbelépése miatt nem lehetett ugyan megtartani, de mivel a magyar kormány sem engedte a Horvátországba való beszállításukat, visszakerültek Ausztriába. ,8:j Fegyverek beszerzése érdekében azt is tervezte a magyar kormány, hogy a Habsburg birodalom örökös tartományaiban levő fegyvergyárak közül szerződést köt mindazokkal, amelyek vállalják, hogy az első fegyverszállítmányt hat hét alatt megküldik. 18 ' 1 Ennek eredményeként július közepén Prágából 12000 forint értékű fegyver érkezett. 1R,) Mivel egy szuronyos puska ára 13 forint 30 krajcár és 15 forint között ingadozott, 18 " a prágai fegyvergyár révén mintegy 800-900 puskához sikerült hozzájutni. Belgiumban is vásárolt a magyar kormány szuronyos puskákat; Sztankó Soma főhadnagyot küldte ki beszerzés céljából. Sztankó működése nyomán július 20-tól október 5-ig Brüsszelből húsz szállítmányban 24355 puskát és 3812000 gyutacsot küldtek Magyarországra. A vásárolt fegyverek árának kiegyenlítésére a magyar kormány 305 208 pengőforintot utalványozott. 18; A fegyverellátás biztosítására a magyar kormány más eszközöket is felhasznált. Mészáros honvédelmi miniszter június 15-én rendeletet adott ki, hogy azok a nemzetőrök, akinek van saját vadászpuskája, és kaptak kincstári fegyvert is, az utóbbit adják vissza, hogy a fegyverrel egyáltalán nem rendelkező nemzetőröknek lehessen átadni azokat. 188 Másnap, június 16-án pedig körlevélben hívta fel a megyéket arra, hogy a területükön alakult nemzetőrséget vadászpuskával, kaszával, karddal, vasvillával, buzogánnyal, fokossal, csákánnyal, pisztollyal fegyverezzék fel; 189 Az országos fegyverfelügyelő, Marziani ezredes a Nemzetőrségi Haditanács június 21-i ülésén több megyének fegyverek kiszolgáltatása iránti kérelmére mintegy válaszként azt közölte, hogy a kérelmek nem teljesíthetők, mert a bécsi gyárak mindaddig nem szállítottak fegyvert. 190 A fegyverellátás érdekében Szemere belügyminiszter július 19-én felszólította mindazokat a megyéket, amelyek az ország közepén területek el, így nem fenyegette őket váratlan támadás veszélye: gyűjtsenek össze minden puskát és kardot, hogy a veszélyeztetett országrészekbe szállíthassák azokat, és ott felhasználhassák. 191 Július 24-én elrendelte azt is, hogy a fegyverművesek csak hadi célokra alkalmas fegyvereket készítsenek; kötelezte a fegyverkereskedőket a hozzájuk érkező fegyverszállítmány bejelentésére, a fegyver- és vasárus boltokat d5ri felügyelet alá. helyezte, a kereskedőknél levő lőfegyvereket összeiratta, es azokat a nemzetőrség, valamint a katonaság részére akarta megvásároltatni; megtiltotta, hogy hatósági engedély nélkül az ország egyik vidékéről a másikra fegyvert szállítsanak; utasítást adott azok letartóztatására, akik engedély nélkül fegyvert szállítanak, és a szállítmány elkobzására; megtiltotta végül, hogy nagyobb mennyiségű lőszert hatósági engedély nélkül eladjanak. 192
