Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

a járási főszolgabírókat: állapítsák meg, hogy hány nemzetőrt kötelesek a járás területén levő helységek kiállítani, és jelöljék ki azokat a személyeket is, akik kötelesek lesznek kiindulni.

9,) Majd kimondták, hogy mindazokat, akik a kijelölés után nem jelennek meg a határmenti szolgálatban, hazaárulóként fogják megbüntetni.

90 A határozatok nyomán kiállított nemzetőrsereget július elején helyezték el a Dráva közelében levő helységekben.

9

' A Duna és Dráva szögletének katonai megerősítését a bizottmányi tagok nem tartották szükségesnek, mert ott a folyók áradása nyomán a vidék teljesen járhatatlan volt. Viszont a Dárdától Bellyén keresztül Eszék irányában vezető úttól nyugat felé levő területre küldtek részben nemzetőrökből álló csapatokat, részben sorkatonaságot: Dárda, Bellye és Kopács községbe a baranyavári járás nemzetőreit rendelték, tőlük nyugat felé Laskafaluba és Kácsfaluba a mohácsi járás nemzetőreit, Bolmány és Petárda helységbe a pécsi járás nemzetőreit, Kásád és Torjánc községbe a hegyháti járás nemzetőreit, a siklósi járás nemzetőreit Szentmárton és Old, a szentlőrinci járás nemzetőreit pedig Gordisa és Matty helységbe. Ezektől nyugat felé Vajszló és Sellye községbe és még négy, Sellye közelében levő községbe Veszprém megyéből érkeztek nemzetőrök.

98 Baranya megyei nemzetőröket vezényeltek azoknak a drávai átkelőhelyeknek az őrzésérc, amelyek Vejti és Pálé közelében voltak. A kirendelt csapatok július 5-én és 6-án foglalták cl a számukra kijelölt állomáshelyeket. A kiállított nemzetőri csapatok létszáma a június 12-1 határozatnak megfelelően 6000 volt,

99 tehát a megyében kétszer annyi nemzetőrt állítottak ki, mint amennyit a június 13-i miniszteri rendelet előírt. A baranyai nemzetőri zászlóaljak élére is neveztek ki parancsoló őrnagyokat. A tisztségekre a megye a minisztériumban három személyt javasolt, mégpedig a siklósi és szentlőrinci járás nemzetőreihez Nagy Ferenc nyug. őrnagyot, a pécsi és a baranyavári járás nemzetőrségéhez Mihalovics Mihály főhadnagyot, a hegyháti és mohácsi járás őrseregéhez Perczel Antal főhadnagyot arra való hivatkozással, hogy a megyei nemzetőrség alakításával kapcsolatban sok érdemet szereztek.

100 A miniszterelnök a hegyháti és a mohácsi járás nemzetőreinek parancsnokává Perczel Antalt ki is nevezte,

101 a többi nemzetőri zászlóalj élére viszont nem a javasolt személyek kerültek, sőt, Mihalovics Mihály először Somogy megyében lett nemzetőri őrnagy, Baranya megyében a siklósi és a szentlőrinci járásban alakított zászlóalj parancsnokává Guttinger őrnagy,

102 a pécsi és a baranyavári járás nemzetőreinek parancsnokává pedig Molnár József őrnagy kapott kinevezést.

103 Itt jegyzem meg, hogy a XXII. törvénycikk 9. §-ának az az intézkedése, hogy a nemzetőri zászlóaljak élére a parancsnokló őrnagyokat a honvédelmi miniszter javaslatára a nádor nevezi ki, a gyakorlatban azon a változáson ment át, hogy az őrnagyok kinevezésének jogát a miniszterelnök gyakorolta. Ennek az lehetett az oka, hogy a magyar kormányzat, a XXII. törvénycikk 35. §-a alapján, amely a nemzetőrséget a minisztérium hatósága alá helyezte, feljogosítottnak érezhette magát az őrnagyok kinevezésére. A Dráva vidékének védelmére Baranya megyébe küldte nemzetőreit Veszprém megye. Veszprém megye nem szerepelt azok között a megyék között, amelyeknek a június 13-i rendelet értelmében nemzetőröket kellett kiindítania a veszélyeztetett vidékekre. Viszont neki is kötelessége volt a honvédelmi miniszter jú-