Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében
nius 14-i rendelete alapján a nemzetőri zászlóaljak megszervezése, kiképzése és felfegyverzése, hogy szükség esetén készen álljanak a megtámadottak megsegítésére. 10 '' A megye bizottmánya Csányi felhívására június 24-én elhatározta, hogy 4000 nemzetőrt, mégpedig elsősorban önkéntest küld a Dráva vidékérc, csak ha azokból nem gyűlik össze az elhatározott létszámú csapat, akkor alkalmazza a sorshúzás eszközét. 105 A kiállítás nagyobbrészt önkéntesekből július elején meg is történt. 300 főt pótoltak sorshúzás útján, ami sok keserűséget okozott, mert több családapa kényszerült családját és foglalkozását elhagyni. 100 A veszprémi járás csapata július 6-án vonult Tolna megyén át Baranya megyébe, 10 ' a pápai, a devecseri és a cseszneki járás nemzetőrei július 6-án indultak kaszával és lándzsával felszerelve Pápáról. Az utóbbiak hangulatáról a már említett ,,E-n" a következő tudósítást küldte a Hazánk című lapnak: ,,A honmaradtak áldása és könnyei kísérének bennünket, az elválás pillanata komoly és szomorú volt. Engem senki sem siratott, felém nem intett búcsúra a lyánka keze, de a pillanat engem is meghatott. Amint azonban a fejedelmi Somlóhoz közelcdenk, mint a távol köde, emelkedett fel a homlokokról a bú fellege, mely mögül gyakran visszamerengett kedveseihez a lélek, a nép ajkain felcsattant a dal, s első állomásunkra, a vendégszeretet tanyájára, Sümegre gondtalan, víg kedéllyel érkeztünk. Hisz távozásunk, elválásunk a legszentebb ügyért történt." 108 A csapatoknak, amelyek gróf Esterházy Károly, Havranck Lajos, illetve Bezerédy Kristóf parancsnoksága alatt álltak, 100 őrködési helye Csányi utasítása értelmében Vajszló, Sellye és környéke, továbbá Hirics lett. 110 Az eredeti terv az volt, hogy egy hónapig maradnak őrhelyükön. 111 Közben azonban arról értesültek, hogy a máshonnan érkezett nemzetőröket egy hónapnál hamarabb felváltják, ezért már két hét elteltével kérték felváltásukat. 112 Csányi válaszában rámutatott arra, hogy saját maga is kénytelen volt beleegyezni néhány megye határozatába, amelynek alapján nemzetőreik rövidebb ideig maradnak őrszolgálatban, ezt az eljárást azonban a gyakoribb utazással járó kiadások miatt nagyon költségesnek találta. 113 Ez a kitérő válasz lényegében a kérés megtagadását jelentette. Tolna megye a számára kötelező 2000 helyett 2168 nemzetőrt, a nagyobb szám alapján feltételezhető, hogy legalább részben önkéntest küldött július 15-én Baranya megyébe, 11 ' 1 egyidejűleg a Bácskába, az ókéri táborba is mobilizált 2300 nemzetőrt. 11 ' A Baranyába irányított nemzetőröket a megyének nem a drávai partvidékén, hanem a Duna mentén, Dunaszekcsőtől Hercegszőllősig állították fel. 1 "' Ennek a csapatnak a rendeltetése tehát annak az esetleges szerb támadásnak a visszaverése volt, amely a Duna felöl érhette Baranya megyét. A Bácskába távozott nemzetőrök a július 14-i első szenttamási ostrom kudarcától és a tábori élet nehézségeitől megrettenve július 17-én 260 fő kivételével hazamentek. 11 ' Ezeket azokkal a tolnai nemzetőrökkel pótolták a Bácskában, akik addig Baranya megyében állomásoztak, mert Csányi úgy látta, hogy Baranyában nélkülük is van elég őrködő erő. 118 Ekkor Tolna megye bizottmánya a Bács megyébe vonult, tolnai nemzetőrség pótlására 2160 főből álló őrsereg kiállítását és Baranya megyébe való küldését határozta el. 119 Ezek után nagy valószínűséggel megállapítható, hogy mely baranyai helységekbe kerültek sorkatonák. A honvédelmi miniszter június 22-i rendeletében megjelölt helységek közül csak Baranyaváron, Mohácson és Pécsett nem voltak