Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

nius 14-i rendelete alapján a nemzetőri zászlóaljak megszervezése, kiképzése és felfegyverzése, hogy szükség esetén készen álljanak a megtámadottak megsegí­tésére. 10 '' A megye bizottmánya Csányi felhívására június 24-én elhatározta, hogy 4000 nemzetőrt, mégpedig elsősorban önkéntest küld a Dráva vidékérc, csak ha azokból nem gyűlik össze az elhatározott létszámú csapat, akkor alkalmazza a sorshúzás eszközét. 105 A kiállítás nagyobbrészt önkéntesekből július elején meg is történt. 300 főt pótoltak sorshúzás útján, ami sok keserűséget okozott, mert több családapa kényszerült családját és foglalkozását elhagyni. 100 A veszprémi járás csapata július 6-án vonult Tolna megyén át Baranya megyébe, 10 ' a pápai, a devecseri és a cseszneki járás nemzetőrei július 6-án indul­tak kaszával és lándzsával felszerelve Pápáról. Az utóbbiak hangulatáról a már említett ,,E-n" a következő tudósítást küldte a Hazánk című lapnak: ,,A hon­maradtak áldása és könnyei kísérének bennünket, az elválás pillanata komoly és szomorú volt. Engem senki sem siratott, felém nem intett búcsúra a lyánka keze, de a pillanat engem is meghatott. Amint azonban a fejedelmi Somlóhoz közelcdenk, mint a távol köde, emelkedett fel a homlokokról a bú fellege, mely mögül gyakran visszamerengett kedveseihez a lélek, a nép ajkain felcsattant a dal, s első állomásunkra, a vendégszeretet tanyájára, Sümegre gondtalan, víg ke­déllyel érkeztünk. Hisz távozásunk, elválásunk a legszentebb ügyért történt." 108 A csapatoknak, amelyek gróf Esterházy Károly, Havranck Lajos, illetve Bezerédy Kristóf parancsnoksága alatt álltak, 100 őrködési helye Csányi utasítása értelmében Vajszló, Sellye és környéke, továbbá Hirics lett. 110 Az eredeti terv az volt, hogy egy hónapig maradnak őrhelyükön. 111 Közben azonban arról értesül­tek, hogy a máshonnan érkezett nemzetőröket egy hónapnál hamarabb felvált­ják, ezért már két hét elteltével kérték felváltásukat. 112 Csányi válaszában rá­mutatott arra, hogy saját maga is kénytelen volt beleegyezni néhány megye hatá­rozatába, amelynek alapján nemzetőreik rövidebb ideig maradnak őrszolgálat­ban, ezt az eljárást azonban a gyakoribb utazással járó kiadások miatt nagyon költségesnek találta. 113 Ez a kitérő válasz lényegében a kérés megtagadását je­lentette. Tolna megye a számára kötelező 2000 helyett 2168 nemzetőrt, a nagyobb szám alapján feltételezhető, hogy legalább részben önkéntest küldött július 15-én Baranya megyébe, 11 ' 1 egyidejűleg a Bácskába, az ókéri táborba is mobilizált 2300 nemzetőrt. 11 ' A Baranyába irányított nemzetőröket a megyének nem a drávai partvidékén, hanem a Duna mentén, Dunaszekcsőtől Hercegszőllősig állították fel. 1 "' Ennek a csapatnak a rendeltetése tehát annak az esetleges szerb táma­dásnak a visszaverése volt, amely a Duna felöl érhette Baranya megyét. A Bács­kába távozott nemzetőrök a július 14-i első szenttamási ostrom kudarcától és a tábori élet nehézségeitől megrettenve július 17-én 260 fő kivételével hazamen­tek. 11 ' Ezeket azokkal a tolnai nemzetőrökkel pótolták a Bácskában, akik addig Baranya megyében állomásoztak, mert Csányi úgy látta, hogy Baranyában nél­külük is van elég őrködő erő. 118 Ekkor Tolna megye bizottmánya a Bács me­gyébe vonult, tolnai nemzetőrség pótlására 2160 főből álló őrsereg kiállítását és Baranya megyébe való küldését határozta el. 119 Ezek után nagy valószínűséggel megállapítható, hogy mely baranyai hely­ségekbe kerültek sorkatonák. A honvédelmi miniszter június 22-i rendeletében megjelölt helységek közül csak Baranyaváron, Mohácson és Pécsett nem voltak

Next

/
Thumbnails
Contents