Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

lakosainak kérését. A lakosok elpanaszolták, hogy a Kress könnyűlovasságból egy század állomásozik a községben, mégpedig minden háznál egy-két katona, meg ló, és a katonák lopják a burgonyát, a baromfiakat, eletetik a szénát, pazarolják a tűzifát, a háziasszonyokkal süttetnek kenyeret; kérték, hogy változtassák meg ezt a helyzetet, hogy a szegény nép ne legyen nyomorítva.

80 Nagyobbrészt mégis kifejezetten nemzetőri ügyekkel foglalkozott a fiókbizottmány. Gyakran érkeztek hozzá felmentést kérő folyamodványok. Többen betegségükre hivatkozva akarták felmentetni magukat; alapos indok esetén a bizottmány megadta a felmentést, más esetekben újabb orvosi vizsgálatot rendelt el. Voltak, akik családi körülményeikre való tekintettel akartak mentesülni az őrszolgálattól, mások mivel tévesen sorozták be őket, mint olyan családtagokat, akik nem rendelkeztek kizárólagos tulajdonul féltelekkel, ismét mások, mert 60 évesnél idősebbek voltak,

81 sokan saját maguk és családjuk megélhetésének biztosítása végett. Foglalkozott a fiókbizottmány a nemzetőrök őrnagyi rangon aluli tisztjeinek megválasztásával, az őrseregek századokra való felosztásával, felesketésével és mobilizációjával is. A megyében a kiindításra kerülő nemzetőrség szervezése június 17-én kezdődött meg.

82 A megyei bizottmány Csányi kívánságára azt tervezte, hogy minden nemzetőri századot két részre oszt, egyik felét elküldi a Drávához, a másikat a fegyverforgatásban gyakoroltatja, és 15 nap múlva felváltja az első részt.

83 Egy hét elteltével, június 24-én Csányi nem 3000, hanem már 6000 nemzetőr mobilizálását kérte a megyétől.

8

'

1 A bizottmány a nemzetőröket kötelezte a kiindulásra. A kirendelt csapatok július 3-án foglalták el állomáshelyüket:

8

'' 2500 fő Babócsára került;

80 ez a helység lett a Dráva menti őrvonal somogyi szakaszának a középpontja.

8

' A Babócsától Szigetvár és Pécs felé vezető út mellett fekvő Istvándi helységbe 2403 nemzetőrt küldtek. A Lakócsához közeli községekbe egy századnyi nemzetőrt irányítottak.

88 A megye nem is 6000, hanem 6876 nemzetőrt, a megye nemzetőrségének felét indította ki 69 századba osztva.

89 A megyében három nemzetőri zászlóaljat szerveztek, élükre őrnagyi ranggal Mihalovics Mihályt, Palocsay Józsefet, illetve Kiss Jánost nevezték ki.

90 A megyei bizottmány a kinevezések előtt azt javasolta a honvédelmi miniszternek, hogy Inczédy Lászlót állítsa az egyik zászlóalj élére.

91 A minisztérium azonban azt a Mihalovics Mihályt nevezte ki, akit Baranya megye ajánlott egyik zászlóalja parancsnokául. Mihalovics nem is maradt néhány hétnél tovább Somogy megyében, átkerült Baranyába,

92 s helyette Zichy László gróf lett zászlóaljparancsnok.

93 Baranya megye bizottmánya már június 12-én, tehát egy nappal a miniszteri rendelet megjelenése előtt határozatot hozott a nemzetőrség kimozdításáról.

94 A határozat Csányinak a június 12-i bizottmányi ülésen elhangzott felszólalása nyomán keletkezett. Elhatározták, hogy a nemzetőrök közül kijelölés alapján 6000-ct kimozdításra kész állapotba helyeznek, de a többivel is folyamatosan gyakoroltatják a fegyveres szolgálatot, hogy a felváltásra készen legyenek, illetve, hogy a nemzetőrség eredeti rendeltetésének megfelelően a közrendészeti szolgálatban helyettesítsék a megyei pandúrokat, azokat is határőri szolgálatra osztották ugyanis be. A június 13-i bizottmányi ülésen pedig meghatározták, hogy hány nemzetőrt állítsanak ki járásonként: a baranyavári járás 1450, a mohácsi 1350, a hegyháti 900, a siklósi 900, a pécsi 750, a szentlőrinci 650 nemzetőrrel volt köteles a megajánlott 6000 főhöz hozzájárulni. A közgyűlés egyidejűleg utasította