Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

rásból Sümeghy Ferenc főszolgabíró vezetésével 1200 nemzetőr érkezett július 6-án Nagykanizsára. Ezeket a Muraközbe küldték tovább, ahol akkor már a korábban is említett három század gyalogos katonaság tartózkodott. A kapornaki járási nemzetőröket a következőképpen helyezték el: az első század Szabó Samu vezetésével Hodosányba, a második Festetics Sándor gróf vezetésével Gárdinovecbe, a harmadik Fábiánics János vezetésével Domásinecbc, a negyedik Inkey Ármin vezetésével Belicába került.

65 Július végén a második és a negyedik század nemzetőreit a Murakeresztúr és Kollátszeg közti területre vonták vissza.

1

'

1

' A tapolcai járásból Varga Lajos főszolgabíró vezetésével július 6-án érkezett 1200 nemzetőr Nagykanizsára.'" Ebből a csapatból 300 főt Alsólendvára küldtek, a többi a Muraközbe került Stridó vidékére.

6

'- A szántói járásból Bogyai József főszolgabíró vezette azt a szintén 1200 főnyi őrsereget, amely július 6-án hajnalban érkezett Nagykanizsára. Megérkezett még oda Batthyány Károly gróf vezetésével a szántói járáshoz tartozó Szentgrótról 300 fő,

69 ezek az utóbbiak valamennyien önkéntesek voltak. Szentgróton tehát már július elején az önkéntesség elve alapján állították össze a kiindításra kerülő nemzetőri csapatot. Kiállításakor a következő eset történt: Az önkéntesek sorában egy nő is állott. „Miért áll ön a sorban?" - kérdezte a nőt Batthyány. „Férjem helyét foglalom el - hangzott a felelet ki most ugyan távol van, de a haza védelmére bizonyosan elmenend. ő hagyta meg, hogy míg helyt álland, ne engedjem más által helyét betölteni." A nő Tóth József takácsmestert helyettesítette.'

11 Július 7-én a zalalövői járásból 1200 nemzetőr Csányi parancsa nyomán Dobri tájékára vonult,'

1 állomáshelye Dobri községen kívül Csernyefölde, Kerkaszentkirály és Felsőszemenyc lett.'- Zalaegerszegről 600 nemzetőrt indítottak ki,''

1 és küldtek Nagykanizsára. A megyében tehát 5700 nemzetőrt állítottak ki az első kimozdításkor, és irányítottak a Dráva közelébe, vagyis 300 fő híján sikerült az elhatározott létszámú őrsereget kiállítani. A hiányból viszont arra lehet következtetni, hogy nem minden helységben történt a kiállítás kötelező jelleggel, miként a szentgróti példa is igazolja. Feltételezhető, hogy a megyében a kiindított nemzetőrökből három zászlóaljat létesítettek egy-egy őrnagy parancsnoksága alatt. Három őrnagy és zászlóaljparancsnok működött ugyanis a megyében: Batthyány Károly a szántói járásban,''

1 Vigyázó Ferenc a tapolcai járásban,'

J Gyika Jenő a lövői járásban. Lehetséges, hogy a kapornaki és zalaegerszegi járás nemzetőreit a szántói, a tapolcai, illetve a lövői járások valamelyikének a nemzetőreihez kapcsolták, mégpedig külön-külön, és így hoztak létre a megyében három nemzetőri zászlóaljat. Ez nem is lett volna egyedülálló eset, ehhez hasonló szervezés történt ugyanis Baranya megyében. A hatodik Zala megyei járásból, a muraköziből, a járás földrajzi fekvése miatt nem indítottak ki nemzetőri csapatot. A Somogy megyei bizottmány június 13-i ülésén a nemzetőrség ügyeinek intézésére fiókbizottmány létesítését határozta el.

76 Ennek elnökévé a Ferenc Károly főherceg nevét viselő 52. gyalogezredbeli főhadnagyot és a megyei hadfogadó kar kormányzóját, Inczédy Lászlót," tagjaivá pedig Mércy József első alispánt, továbbá Kacskovics Mihály, Csorba József és Kacskovics Ágoston küldöttek elnevezte ki.

/8 Az így létrehozott bizottmánynak hatáskörébe utalta a mozgó nemzetőrség ellátását, felfegyverzését és kiindítását is.'

!l A fiókbizottmány ülésein' foglalkozott általános ügyekkel is: rendeleteket ismertettek, panaszokat tárgyaltak meg, amelyek a katonsággal voltak kapcsolatosak, így pl. Marcali község.