Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

Emiatt jelent meg június 13-án a belügyminiszternek a nemzetőrség kiindításárcl, vagyis katonai célra történő felhasználásáról szóló rendelete, amely 40000 nemzetőrnek a Nagyalföld déli részeire, illetve a Dráva vidékére két hét alatt történő mobilizációját írta elő. A rendelet alapján tehát, bár kibocsátásának közvetlen okai a bácskai események voltak, a Dél-Dunántúlra is kellett őrsereget küldeni, mégpedig Tolna megyének 2000, Baranyának 3000, Somogynak 3000, Zalának 3000 és Vas megyének 3000, összesen 14000 nemzetőrt,

49 annak ellenérc is, hogy a nemzetőrség a megalakításáról intézkedő 1848: XXII. törvénycikk értelmében rendőri feladatok teljesítésére jött létre. A magyar kormányzatnak azt a tervét, hogy a nemzetőrséget saját törvényhatóságának területéről kimozdítva, esetleg külső támadás ellen katonai jelleggel használja fel, és azt, hogy ez a szándék már június 13-a előtt is megvolt, több tény is igazolja. Szemere belügyminiszter egy, Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyébe június 11-én küldött levelében arról írt, hogy a Dráva mellett nemzetőrségből és katonaságból vonnak össze tábort.

50 A nemzetőrség kimozdítására utalt Csányi egy, még június 7-én Pécsre küldött levelében és a június 12-i, pécsi rendkívüli bizottmányi ülésen elhangzott felszólalásában is. Ezekben ismertette, hogy a veszélyben levő területek védelmére legalább 40000 emberre lenne szükség; ehhez 5000 fő kikerül a sorkatonaságból, a többi 35 000-t pedig a veszélyeztetett területekhez közel fekvő megyék nemzetőrségéből szándékozza a kormányzat kiállítani.

01 Kossuth is megjegyezte Tolna megyének azzal az érdeklődésével kapcsolatban, amelyet őrserege kiállításának ügyében a megye a belügyminiszterhez küldött, hogy ,,a Drávára dűlő megyék köteleztetnek Csányi rendelete szerint saját megyéjük határának megőrzésére s a berohanások meggátlása végett tömegben fegyvert fogni."''" A helyzet rosszabbodása nyomán tehát az ország hadszervezésében gyors átalakulás következett be. Április 26-án azt állapította meg a minisztérium, hogy az országban levő mozgalmak „vészteljes természete" szükségessé teszi „mozgó nemzetőrségnek vagy önkéntes őrseregnek" felállítását;

53 utána pár hét elteltével megjelent annak a honvédseregnek létrehozásáról szóló rendelet, amelynek zászlóaljai képezték a későbbi, magyar nemzeti hadsereg magvátmajd pedig, mivel a magyar kormány ismételten hiába kérte az osztrák hadügyminisztériumtól a Galíciában és Morvaországban állomásozó, magyar sorezredek hazaküldését, és mert június első felében a honvédseregek szervezése még csak a kezdet kezdeténél tartott, úgy látszott, hogy az adott helyzetben az egyetlen lehetséges megoldás a nemzetőrség mobilizációja, mégpedig nem is önkéntes, miként április 26-án tervezték, hanem kötelező alapon. Csányi is állandóan napirenden tartotta a hadseregszervezés ügyét: annak a június 10-i manifesztumnak a közzététele után, amelyben az uralkodó minden tisztségétől felfüggesztette Jellasicsot, szünet nélkül arra intette a kormányt, hogy nem szabad a fegyveres felkészülésben megtorpanni.

53 A belügyminiszteri rendelet három nappal azután jelent meg, hogy az uralkodó tudatta Mészáros honvédelmi miniszterrel: a Magyarországon állomásozó katonaság az osztrák hadügyminisztériumtól függetlenül a magyar honvédelmi miniszter parancsnoksága alatt áll.

06 Persze a magyar kormány tudta, hogy kevés és nagyrészt megbízhatatlan szellemű katonát utaltak a hatáskörébe, ezért arra törekedett, hogy a katonaságot nemzetőrökkel egészítse ki, illetve pótolja; mégpedig lehetőleg úgy, hogy intézkedéseinek törvényességéhez kétség ne férjen.