Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - A tanítók helyzete, szerepe

1. A Magyarországi Tanítók Szakszervezete helyi csoportjai által szervezett tanító gyűlések, „propagatív és felvilágosító előadások", melyeknek célja a megváltozott társadalmi és politikai viszonyok ismertetése, az iskolának a szocialista társadalomban betöltött szerepéből következő feladatok és az aktuális tennivalók értelmezése, megbeszélése volt.

W1 2. A tanítóknak a rendeletben előírt vizsgakötelezettséggel járó önképzése, amelynek megkönnyítésére tanító-átképző tanfolyamokat szerveztek.

183 A Magyarországi Tanítók Szakszervezetének kaposvári csoportja márciustól kezdve általában hetenként gyűlést rendezett. Ezek az összejövetelek május végétől a kaposvári tanítók és tanárok felvilágosításának, szervezett továbbképzésének fórumává váltak.

184 Május 22-én Szeghalmi Gyula és Zsit János budapesti kiküldöttek, a Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársai a szocializmusról és ,,a tanítóságnak a szociális rendben való elhelyezkedéséről" tartottak előadást.

185 A május 31-én tartott rendes heti gyűlésen dr. Fehér Henrik kaposvári iskolaorvos a tanítás higiéniájával, Hudra László megyei művelődési megbízott az általános politikai helyzettel, az iskolák államosításával és a felnőtt szabadiskola szervezési munkálataival foglalkozott. Bebesi István gimnáziumi tanár a helybeli sajtónak a művelődésügyet szolgáló intenzívebb kihasználását, megfelelő cikkekkel való támogatását javasolta.

180 Minden bizonnyal ezen az összejövetelen határozták cl, hogy június 4-től a szakszervezeti gyűlések keretében rendszeres szociológiai előadás-sorozatot indítanak. A sorozat első témája Marx értékelmélete; előadója Bebesi István volt.

187 A szociológiai tanfolyam előadásait Bebesin kívül Botár Imre és Tóth József gimnáziumi tanárok és a megyei művelődési megbízottak tartották.

188 Június derekán - Bebesi javaslatára - a program lebonyolításának meggyorsítását határozták el.

189 Június 23-án Bebesi az agitáció módszereiről, és az ezen a téren elkövetett mulasztásokról, Tóth József a tanítóknak a propaganda-munkában való fokozottabb részvételéről, július 12-én Vajthó Jenő a tanítókra váró sürgető népművelési feladatokról, Tóth a Kommunista Kiáltványról tartott előadást. Az utóbbi gyűlésnek aktuális témája a megyei pártvezetőségbe javasolt pedagógusok kijelölése volt.

190 Az utolsó - július 30-án megtartott - gyűlés előadója Kosáry Jenő budapesti tanító az államosítás kérdéseivel, az átképző tanfolyamokkal, valamint a szakszervezet soron következő feladataival foglalkozott.

191 A kaposvári tanítógyűléseken kívül több járás tanítóinak hasonló jellegű, célú összejöveteleiről vannak adataink. Ezeket szintén az MTSZ rendezte. Május 22-én Marcaliban tartottak tanítógyűlést. Lőbl Lipótnak, a járási művelődési osztály elnökének megnyitója után Tóth József, aki a megyei művelődési osztályt képviselte, ,,az iskolák államosításáról, a szabadoktatás megszervezéséről és a kastélyok leltározásáról informálta az egybegyűlteket". A Közoktatásügyi Népbiztosság kiküldöttei, Szeghalmi Gyula és Zsila Gyula a két forradalom vívmányairól és a szocializmusról tartottak előadást.

192 A marcali járás „szervezett tanítóinak" 1919. június 18-án tartott közgyűlésén mintegy 100 tanító vett részt. Lőbl Lipót bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a közlekedési nehézségek ellenére is szükségesnek tartja a tanítóság rendszeres találkozását: „ismerkedjék meg az új eszmékkel, és legyen azoknak apos-