Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - A tanítók helyzete, szerepe

tola". Az aktuális gazdasági természetű kérdésekről folytatott vita után a balatonberényi átképző tanfolyam előmunkálatairól, a tanfolyam jelentőségéről esett szó; majd Tóth József a „szabadoktatás fontosságáról beszélt lelkesen és meggyőzően." Thuránszky. Zsigmond megyei kiküldött befejezésül ismét gyakorlati természetű kérdéssel foglalkozott: az iskolák átvételéhez szükséges iratokat ismertette.

193 A nagyatádi járásban - Nagyatádon - tartott egyik tanítógyűlésen, július 9-én dr. Horváth kaposvári kiküldött „a vidék küldötteinek, a pártvezetőségnek és a tanítóságnak tartott előadást a társadalmi fejlődés egyes fázisairól"; Tóth József „a Kommunista Kiáltványt magyarázta, és a kommunista társadalom legégetőbb kérdéseire mutatott rá."

19

'

1 A két kiküldött előadását július 14-én Marcaliban, 15-én Lengyeltótiban, 16-án Tabon, 18-án Igáiban megismételte. Hallgatóságukban mindenütt ott voltak az értelmiség képviselői, így a járásból összegyűlt tanítók is.

19j Csurgón május 20-án a Közoktatásügyi Népbiztosság kiküldöttei tartottak ismeretterjesztő előadást a tanítók részére. Május 28-án a csurgói tanítók szakszervezeti csoportja hívott össze gyűlést, amelyen „a járás tanítói teljes számban részt vettek". Farkas János járási párttitkár azt kérte az egybegyűltektől, hogy „legyenek bizalommal a pártszervezet iránt, és támogassák a felvilágosító- és agitációs munkát."

196 A felsoroltak azonban nyilvánvalóan csak töredékét jelentik a járásokban megrendezett tanítógyűléseknek.

197 Ügy tűnik, hogy a pedagógusok felvilágosításának, meggyőzésének, a soron következő feladatok megbeszélésének ez a kötetlen formája megyeszerte általános és rendszeres volt. Ezek az összejövetelek, ismertetések, előadások hatásos eszközei voltak a tanítók ideológiai-politikai, de szakmai önképzésének, átképzésének is. A tanítók „társadalmi ismereti" önképzésének követelményét egyébként már a Tanácsköztársaság első művelődésügyi dokumentuma, a Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete rögzítette. A köztulajdonba vett nevelési és oktatási intézmények ideiglenes szolgálatba lépő alkalmazottainak állandó alkalmaztatását ugyanis „az illetők társadalmi felfogására és ismereteire kiterjedő vizsgálattól tette függővé."

198 A Közoktatásügyi Népbiztosság június 18-án kelt 45. K. N. sz. rendelete ezt a követelményt kiterjesztette: „Minden tanító-alkalmazottnak ismernie kell az eddigi kapitalista társadalom lényegének és fejlődésének kérdéseit, és át kell értenie a kommunista társadalom lényegének és fejlődésének kérdéseit. E csakis állandó és komoly önképzés által elérhető cél előkészítéseképpen minden tanító-alkalmazottnak fel kell dolgoznia és el kell sajátítania a következő művekben foglalt anyagot: 1. Marx és Engels: Kommunista Kiáltvány 2. Marx: A polgárháború Franciaországban 3. Engels: Az utópikus és tudományos szocializmus 4. Buharin: A kommunisták (bolsevikiek) programja."

199 A „tanító-alkalmazottak részére előírt társadalmi ismeretekről" és az augusztusra tervezett vizsgákról rendelkező utasítást a megyei művelődési osztály