Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

a községi munkástanácsokat - a volt uradalmi iskolák esetén a jogutód iskolafenntartót, a termelőszövetkezetet -, hogy helybeli szakemberek bevonásával készíttessék el a renoválás, ill. újjáépítés költségvetését, s azt a megyei művelődési osztályhoz jóváhagyás végett küldjék be. A költségek fedezését a Közoktatásügyi Népbiztosságtól kilátásba helyezett iskolaépítési segélyből ígérték. Egyben felszólították a munkástanácsokat, hogy a lehetőségekhez képest saját erőből is törekedjenek az iskolák javítására, felszerelésére.

78 Az érintett munkástanácsok és termelőszövetkezetek egy része a kért költségvetés beterjesztésével és az iskolarendezés érdekében tett helyi intézkedések (anyagbeszerzés, munkaerő-biztosítás) közlésével rövid időn belül (Balatonboglár pl. május 7-én, Kötcse május 17-én, Nagycsepely május 27-én, stb.) válaszolt az utasításra.

70 3-4 munkástanács azonban válasz nélkül hagyta a felszólítást (pl. Szólád, Várda, Szöllősgyörök) ; néhány kibúvókat keresve, a helyi hozzájárulást megtagadva a költségeket igyekezett az államra hárítani,

80 illetve építőanyag-, és munkaerő-hiányra hivatkozva megpróbálta elodázni az iskola tatarozását vagy bővítését.

81 Az iskolakérdés megoldását segítette a megyevezetésnek az a határozott állásfoglalása is, hogy a lefoglalt kastélyokat elsősorban - a szükségekhez képest - iskolák, óvodák, szanatóriumok és üdülőhelyek céljaira kívánták felhasználni.

82 Az első ilyen igények és javaslatok már március utolsó napjaiban befutottak a tanfelügyelőséghez. Papp Ferenc balatonboglári építőmester március 27-én a somogyacsádi kastély, a tabi közjegyző 31-én a szöllőspusztai Zichy-kastély, Győrfi József belegi tanító a helybeli Festetich-kastély lefoglalását javasolta iskola céljára. A somogygeszti munkástanács április 10-én a geszti Somssich-kastély lefoglalására kért engedélyt.

83 A csurgói járási politikai megbízott a berzencei, iharosi, iharosberényi és inkei kastélyok igénybe vételével segítette az említett községek iskoláinak megfelelő elhelyezését. Az iharosberényi Inkey-kastély átalakítása ügyében a kaposvári Államépítészeti Hivatallal is felvették a kapcsolatot.

84 Június folyamán Kadarkút, Öreglak és Tarany munkástanácsa jelentette be hasonló igényét.

85 A kérdés átfogó, a megye valamennyi iskolájára kiterjedő rendezését, egységes, szervezett megoldását célozta a Megyei Munkástanács Intézőbizottságának az iskolák építéséről és karbantartásáról 1919. május 14-én kiadott 1582/1919. sz. rendelete: ,,. . . Somogy vármegye elhanyagolt iskalügyének rendezése és a legszükségesebb hiányok megszüntetése céljából a következőket rendeljük: I. Azon községekben, amelyekben a meglevő iskolaépület olyan rozoga és szűk, hogy tankötelesek befogadására nem csak nem alkalmas, hanem egyenesen életveszélyes, ha ezt a művelődési osztály kiküldött szakértője is megállapította, a sürgősség sorrendjében még az idei tanévben meg kell kezdeni új, modern iskolák építését." A rendelet utasította a munkástanácsokat, hogy a községekben található, elfekvő építési anyagokat foglalják le; ennek bejelentése után az Intézőbizottság felveszi a kapcsolatot a megyei Államépítészeti Hivatallal a tervek és a költségvetés ügyében, és megbízza a községi munkástanácsot az építkezés előkészítésére. Ha azonban ,,a községben van olyan ház vagy kastély, amely iskolai célokra felhasználható lenne, ez a művelődési osztály kiküldöttjének közbejöttével e célralefoglalható."