Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

utasításokat. Több helyen - erről az őszi fegyelmi vizsgálatok adatai tanúskodnak - a hivatalos rendeletet megelőzve végrehajtották ezeket az intézkedéseket.

60 A Direktórium rendelete a vallás szabad gyakorlását biztosító általános rendelkezéseknek megfelelően, engedélyezte a megyében a fakultatív hitoktatást. Indokolt esetben, ha erre alkalmas más helyiség a községben nem állt rendelkezésre - és természetesen tanítási időn kívül -, a vallásórákat az iskolaépületben is megtarthatták. A közigazgatási hivatalban a beérkező kérvények alapján felfektetett kimutatás szerint az iskolák épületében folytatható hitoktatást a Megyei Munkástanács Intézőbizottsága 27 községben - 30 hitközség részérc engedélyezte.

67 Az iskola megváltozott szelleme az új tanterveket megelőző átmenet időszakában is kifejezésre jutott, - elsősorban a történelem tanításában. Peinhoffer József berzencei tanító március 15-én ,,heves beszédben a parasztlázadást dicsőítette" tanítványai előtt.

68 Pápay Zoltán ságvári tanító „Dózsát mint a dolgozó osztályok vértanúját állította a gyermekek elé."

69 A Somogyi Munkás júniusi, tanév végi iskolai riportja egy harmadik osztályos történelemóra bemutatásával dokumentálta a tanítás megváltozott szellemét, az iskola új levegőjét. Az órán a gyermekek az iskolán kívül szerzett, szüleiktől elsajátított ismereteiket is felhasználva meglepő tájékozottságot mutattak a tananyaggal összefüggő társadalmi kérdésekben.

70 A következő tanévtől bevezetésre tervezett munkaoktatás előkészületeit jelentette, hogy egyes iskolák már a tanév végén igyekeztek gondoskodni a szükséges tárgyi feltételekről, felszerelésekről. A kaposvári elemi iskolák „gazdasági szakoktatás céljaira" megfelelő földterületet, „méhészet tanítása végett kaptárakat" kértek a megyei művelődési osztálytól.

71 Megtörténtek az intézkedések az elavult szemléletű tankönyvek - az öszszes olvasókönyv és történelemkönyv - begyűjtésére. A megyei művelődési osztály június 5-i körlevele szerint ezek a tanév végén „beszedendők, s a további intézkedésig az iskolában zárt helyen megőrzendők". A sajtóban is közzétett rendelet tájékoztatott arról, hogy „e könyvek helyett új szellemű tankönyveket utalnak ki".'

2 A megyei művelődési osztály helyi intézkedéseit a Közoktatásügyi Népbiztosság július közepén kelt 58. K. N. sz. rendelete megerősítette. A rendelet végrehajtási utasítása értelmében Somogyban is megtörténtek az előkészületek az új tankönyvek megrendelésére.'

3 A Tanácsköztársaság nagyszabású iskolafejlesztési programjának végrehajtása már első fázisában szinte leküzdhetetlennek tűnő akadályokba ütközött Somogy megyében. A megye elemi iskoláinak nagyobb része a legszerényebb iskolai oktatómunka alapvető feltételeit is alig biztosította, a meglevő tantermek állapota elsősorban ezek felújítását, újjáépítését sürgette. A tantermek többsége kicsiny, zsúfolt; csak a higiéniai szempontok figyelembevétele is legalább megkétszerezésüket indokolta volna. A pedagógiai-művelődéspolitikai érvek diktálta fejlesztés: a nyolcosztályú, legfeljebb negyvenes létszámú tanulócsoportokkal működő, korszerű iskolahálózat megteremtése évtizedes programot adott. Ennek a nagyarányú és rövid időre szabott iskolaépítési tervnek nem voltak meg a szükséges tárgyi feltételei - sem helyben, sem az államháztartásban. De éppen ez: a vállalkozás már-már reménytelenül emberfelettinek tűnő nagysága teszi igazán tiszteletre méltóvá azokat az erőfeszítéseket, amelyeket községi és megyei munkástanács-vezetők, a különböző szintű művelődési osztályok, szülők és tanítók tettek az iskolákért, a régiekért és a megépítendő újakért.