Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

A községi munkástanács elfogadta és a megyei művelődési osztály közvetítésével a Közoktatásügyi Népbiztossághoz ígérte továbbítani az iskola építésére és a megfelelő számú tanerő biztosítására vonatkozó kérelmet.

a

' Az iharosberényi munkástanács május 13-án a községi művelődési intézőbizottsággal közösen tartott ülésén határozott az iskolák következő évi átszervezéséről, s ,,ehhez két tanerő kirendelését kérte."

OJ A megyei művelődési osztály a tanév utolsó napjaiban hozzálátott az osztatlan iskolák megszüntetésével és a további összevonásokkal kapcsolatos következő évi tennivalók előkészítéséhez. Június 8-án a Somogyi Munkásban közzétette felhívását: június 20-ig pontos kimutatást kért ,,az összes elemi népiskolákról, helyiségeik, a tanerők és a tankötelesek számáról."

yG Az iskolák államosításával és megindított átszervezésével a Tanácsköztársaság hadat üzent a megosztó felekezeti különbségeknek. A népiskolákban végrehajtott tartalmi változtatások sorában a vallásoktatás megszüntetése volt az első, központi rendelkezésekre sem váró intézkedés. A haladó közvélemény és a pedagógus társadalom többségének helyeslésétől és támogatásától kísérve március utolsó hetében Űjpest, Székesfehérvár, majd a főváros munkástanácsa rendelkezett a hitoktatás beszüntetéséről a hatáskörébe tartozó iskolákban.

5

' A Kaposvári Munkástanács március 29-én mondta ki: ,, . . . nem tűri meg, hogy a vallást az iskolákban oktassák." A Somogyvármegye c. helyi lap ,,A templom és az iskola ne politizáljon!" c. vezércikkében üdvözölte a Munkástanács határozatát, azt hangsúlyozva, hogy „nem a valláson ütött sebet a szocializmus."

58 Ez a gondolat vezette be a Megyei Munkástanács Intézőbizottságának április 18-án kelt körrendeletét is, amelyben a közoktatásügyi népbiztosnak a vallás szabad gyakorlásáról kiadott rendeletét értelmezte, s végrehajtására utasította a községi munkástanácsokat: „Amikor a Tanácsköztársaság a vallástannak az iskolában való további tanítását eltiltja, egyáltalán nem akar senkit sem vallása szabad gyakorlásában akadályozni."

50 A március 29-én kiadott rendelet végrehajtása Kaposvár iskoláiban azonnal megtörtént; a tanfelügyelőség iktatójába már április 2-án bekerült az „elintézve" megjegyzés.

00 A vallásoktatás megszüntetését kimondó határozatot a Direktórium 1344/1919. sz. rendelete a megye valamennyi iskolájára kiterjesztette,

61 s a már említett április 18-i körrendelet ezt ismét megerősítette.

62 Ezt a határozatot, az egyértelmű állásfoglalást a szabad vallásgyakorlásról szóló rendelet kihirdetése kapcsán az is indokolta, hogy a Forradalmi Kormányzótanács és a Közoktatásügyi Népbiztosság nem adott ki központi rendeletet a vallásoktatás megszüntetéséről. Bár ez a lépés az iskolák államosításából szükségképpen és nyilvánvalóan következett, rendeleti megfogalmazásának elmulasztása vitára, félreértésekre és zavarkeltésre adhatott okot/'

3 A megye területén a rendelkezés végrehajtása sehol sem ütközött nagyobb ellenállásba.

64 A megyei művelődési osztály június elején joggal könyvelhette el egyik legnagyobb eredményének, hogy „a vallásoktatást, még ott is, ahol ez nehezen ment, a tanítás menetéből kikapcsolta."

6j A tanítók többsége őszinte örömmel üdvözölte a változásokat, maradéktalanul teljesítette a vallásos jelvények, az iskolák felekezeti jellegét feltüntető feliratok eltávolítására, a vallásos köszönések és imák beszüntetésére vonatkozó