Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

állott fenn egymás mellett, vagy pedig osztott iskola mellett osztatlan is fennállott", már a folyó, 1918/1919-es tanévben meg kellett kezdeni az egységesítést, a megfelelő tanulócsoportok kialakításának előmunkálatait, és az átszervezett iskolákban a tanítást május 2-án meg kellett indítani/'

2 Ez a rendelkezés országosan mintegy 1500 községet, Somogy megyében - a barcsi és a szigetvári járás figyelmen kívül hagyásával - 72 községben 158 iskolát érintett/'

3 A Somogy megyei Munkástanács Intézőbizottsága - Vajthó népoktatásügyi politikai megbízott szövegezésében - április 26-án körlevélben hívta fel a községi munkástanácsokat az osztatlan népiskolák rendeletben előírt átszervezésérc. Az átszervezés teendőinek megbeszélésére sürgős értekezletet javasolt az érintett tanítók részvételével. A körrendelet előírta, hogy. az értekezletnek a megyei művelődési osztályhoz beküldendő jegyzőkönyve tartalmazzon javaslatot az egyesített iskola vezetőjének személyére is, tekintettel arra, „hogy a tanítók közül az új rend eszményeinek és feladatainak átértésével és pedagógiai munkásságával leginkább ki szolgált rá." A javaslatot a községi munkástanács ajánlási záradéka egészítse ki/''' A Somogyi Munkás „Megszűnnek az osztatlan iskolák" c. cikkében ismertette a körrendeletet, s beszámolt első visszhangjáról is: ,,a somogyi pedagógusok helyeslik az átszervezést, jobb eredményeket várnak az új iskolától.'"'

0 Az első összevonásokra a helyi kezdeményezésből végrehajtott államosításokkal egyidőben, még a rendelet megjelenése előtt sor került. Március 16-án Nikláról jelentették „a római katolikus és a felekezeti iskola egyesülését"/'

6 április 5-én a balatonbogiári politikai megbízott sürgette iskolaösszevonási terveik jóváhagyását.

47 A rendelet nyomán Polányból április 27-én érkezett a jelentés a katolikus és evangélikus iskola egyesítéséről; Csurgóról május 3-án, hogy „az elemi népiskolák két körzetben egységesíttettek."

48 A közigazgatási hivatalban vezetett nyilvántartásban további hat község szerepel: Kadarkút, Nyim, Surd, Szárszó, Szólád és Torvaj.

49 Böhönyén, Kutason és Nagycsepelyen szintén végrehajtották az összevonást.

50 E 13 község 29 iskolája az érintett Somogy megyei iskoláknak kb. egyötödét jelentette. A hiányos adatszolgáltatás következtében a felsorolás nyilvánvalóan nem teljes; az összevonás azonban, véleményem szerint, legfeljebb a számbajöhető iskolák egyharmadában történt meg. Kb. 15 községből érkezett jelentés, felterjesztés az összevonások következő tanévre halasztása ügyében.

01 A halasztást többnyire a tanév közelgő befejezésére, a felekezeti tankönyvek különbözőségére, a tantermek nem megfelelő méreteire, állapotára, hiányos felszereltségérc hivatkozva kérték. Az indokolt kérelmeket a megyei művelődési osztály - a rendelet adta jogával élve - teljesítette. Vajthó Jenő megyei művelődési megbízott pünkösdi sajtónyilatkozatában is kitért erre a kérdésre. Bejelentette, hogy „az iskolák többségének összevonása tanerő és tankönyv hiányában - az ősszel történik meg."°

2 Az irányítás egysége érdekében azonban a vezető tanító kijelölésére a legtöbb helyen sor került.

03 Több községi munkástanács, illetve művelődési osztály gondosan előkészítette a következő évi átszervezés tervét: a tanköteles tanulók létszámának figyelembevételével megállapították a kialakítandó tanulócsoportok számát, benyújtották tanító- és tanterem-igényeiket. A böhönyei munkástanács 1919. június 5-én tartott ülésén Varga István tanító, tanácstag, a helyi művelődési osztály („közművelődési tanács") részletes indítványát terjesztette elő az iskola fejlesztésére.