Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe - Az elemi népiskolák

tálában ideiglenesen, csak a nyári hónapokra, a mezőgazdasági munkák főidényére tervezték. Az újonnan létesített gyermekmenhelyek július első napjaiban kezdték meg működésüket, több helyen óvónő híján a tanító vezetésével.

33 A szakemberhiányon a megyei művelődési osztály valamennyi nem óvónői munkakörben dolgozó, korábban elhelyezkedni nem tudott okleveles óvónő sürgős behívásával próbált segíteni.

3

'

1 Elsősorban azonban szemléletbeli okai voltak annak, hogy viszonylag kevés községben létesítettek nyári óvodákat, s még kevesebb tartott igényt állandó óvoda felállítására.

30 Kaposvárott a meglévő két, meglehetősen szűkös óvoda mellett egy harmadik megnyitását tervezték, a Kaposvári Munkástanács döntése alapján a volt Nemzeti Kaszinó épületében.

36 Az új intézmények tárgyi feltételeinek, zavartalan működésének biztosítása érdekében a megyei művelődési osztály július végén felhívással fordult az „óvodák és menházak vezetőihez", hogy a községi munkástanács elnöke és a művelődési osztály vezetője által lepecsételt költségvetésüket jóváhagyásra mielőbb terjesszék fel.

3

' A költségvetések elkészítésére és jóváhagyására azonban már nem kerülhetett sor. Az elemi népiskolák. Az iskolareform első lépését jelentő államosítás az egységes népiskolai hálózat megteremtésével lerakta az alapokat a magyar népoktatás korszerűsítéséhez. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete nyomán április 18-án megszületett a Közoktatásügyi Népbiztosság 10. K. N. sz. rendelete ,,az osztatlan népiskolák megszüntetéséről és a népiskolák átszervezéséről."

28 A magyarországi elemi iskolák mintegy 60-65%-át kitevő „osztatlan népiskolát, a régi rendnek ezt a szégyenletes és szomorú intézményét, mely a tanítóra alig megvalósítható feladatot róva, a népfelvilágosítás munkájának egyik fő akadályozója", a Közoktatásügyi Népbiztosság rövid idő alatt és teljesen meg akarta szüntetni.

39 Az osztatlan, egytanítós iskolák, amelyek sokszor igen magas, gyakran ioo-at is meghaladó tanulólétszámmal működtek, Somogy megyében az 1907/1908-as tanévben az iskolák 70,8%-át jelentették.

40 A háború következtében a helyzet tovább romlott, a nagyobb tanulólétszámú, osztott iskolákban is kényszer-összevonásokra került sor. Ezeknek az iskoláknak az átszervezése természetesen nagy tanító- és tanterem-igényekkel járt; rendezésük anyagi feltételei az adott helyzetben nem voltak biztosíthatók. A somogyi községek több, mint egynegyedében, 81 községben azonban egymás mellett - valójában gyakran egymással szemben - működött két vagy több, főképpen felekezeti iskola. A 311 községből 70-ben két, 8-ban - köztük a kb. 1500 lakosú Balatonbogláron, az 1800 lélekszámú Kötcsén vagy a 2600-as Somogyszilban - három, 3-ban négy, javarészt osztatlan iskola állt fenn.

41 Ezek összevonása, egységes irányítása a megyei iskoláknak mintegy egyharmadában minden különösebb beruházás, erőfeszítés nélkül biztosíthatta volna a tanulócsoportok célszerűbb bontását, az oktatómunka korszerűsítését. A rendelet az adott lehetőségeket figyelembe véve két ütemben kívánta az összevonások lebonyolítását. Azokban a községekben, „ahol csak egy osztatlan népiskola áll fenn, ahol tehát ennek megszüntetése csak még egy vagy több tanító alkalmazásával lehetséges", az 1919/1920-as tanévre tervezte a változtatásokat. Ott azonban, „ahol eddig két vagy több magyar tannyelvű népiskola