Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Iskola és oktatás. A pedagógusok helyzete, szerepe

Míg ma ezek egyszemélyi felelős vezetés alatt állnak, addig a Tanácsköztársaság művelődési osztályai testületi szervek voltak, melyek az önigazgatás elvét voltak hivatva megtestesíteni."

128 A helyi vezetésben mindvégig figyelemmel kísérhetjük a társadalmi önigazgatás elvére épülő törekvések - és a forradalmi helyzetből következő, s ezáltal indokolt diktatórikus vezetési elvek és módszerek összefonódását és küzdelmét. Az optimális arányok kialakításához, a helyes gyakorlat kikristályosodásához nyilvánvalóan nem voltak meg a feltételek. A gyakorlat azonban - és erre a megyei művelődés-igazgatás fejlődése is példa - rövid idő alatt korrigálta a helyes elv ad absurdum viteléből fakadó, az események ellenőrzésének és irányításának elvesztésével fenyegető aránytalanságokat; kialakította az irányítás, vezetés rugalmas formáit és módszereit. A művelődési osztályok tagjainak fele a tanítók és orvosok, ,,a művelődésüggyel hivatásszerűen foglalkozók" közül, másik fele pedig a laikus társadalmat képviselő szülők közül került ki. Bár a szülők a társadalom különböző rétegeit képviselték - a Somogy megyei művelődési osztály tagjai között pl. háziasszonyt és nyomdászt, földművest és újságírót is találunk -, részvételük a művelődésügy irányításában jobbára formális volt, a tényleges munka a vezetők szűk körére hárult. A testületi elvnek leginkább a ténylegesen is működő községi művelődési osztályok, intézőbizottságok feleltek meg. Ezekben a szülők jelenléte valóban a társadalom közvetlen részvételét jelentette a szűkebb közösség kulturális ügycinek intézésében.

129 Gyakorlatilag a járási és megyei művelődési osztályok pedagógus és orvos tagjainak egy része sem játszott szerepet az irányításban és vezetésben. A megyei művelődés-igazgatás fejlődése azt bizonyítja, hogy a megye vezetői felismerték azokat a buktatókat, amelyek a kollegiális vezetésben és ügyintézésben rejlettek a gyors és radikális változások sürgős és határozott ügyintézést követelő időszakában. A megyei művelődési osztály ülései arról tanúskodnak, hogy e 29 tagú testület szerepe elsősorban az elvégzett munka jóváhagyására, tanácsadó és ellenőrző feladatokra szorítkozott. Hasonlóan körülhatárolt volt intézőbizottságának tevékenysége is. Néhány, főleg a művelődési osztály munkájának, a művelődési hivatal tevékenységének ügyrendjére vonatkozó, elvi jelentőségű határozatán túl operatív szerepére nincsen adatunk. Ezt a feladatot a megyei művelődési megbízottak és a hivatal beosztottjai - június végén az alosztályok vezetőinek bekapcsolódásával - látták el, biztosítva az ügyintézés folyamatosságát és szakszerűségét. A járásokban a művelődési osztály egy-egy pedagógus tagja - bár a művelődésügy ideiglenes igazgatásáról szóló rendelet ilyet nem ismert - a járási művelődési osztály vezetőjeként szerepelt, az osztály ügyeinek tényleges intézője volt. A megyei és járási művelődési osztályok működésében, tevékenységük, szervezeti felépítésük fejlődésében „bizonyos tendenciák felfedezhetők affelé, hogy a kollegiális vezetést és ügyintézést szűkebb mederbe tereljék, s kellőképpen differenciáljanak tanácsadó és határozó testületek között."

130 Ezek a tendenciák a helyi művelődés-igazgatás fejlődésében Somogy megyében is kimutathatók. 2. Iskola és oktatás, a pedagógusok, helyzete, szerepe A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről a Tanácsköztársaság művelődési tárgyú in-