Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata
Júniusra - legalábbis művelődésügyi vonatkozásban - nagy vonalakban tisztázódott a megyei vezető szervek hatásköre. Május végétől ritkán találunk más hivatali szervek nyilvántartásában, iratanyagában művelődési kérdésekkel kapcsolatos anyagot; a más címre küldöttek nagy része is, a bejegyzések szerint, illetékességből a megyei művelődési osztályhoz került át. 79 A művelődés-igazgatás gyakorlatában bekövetkezett változásokat, az ügyviteli rend kialakulását jelzi, hogy a megyei művelődési osztály rendeletcinek és utasításainak címzettjei között egyre nagyobb számban találkozhatunk a járási és községi művelődési osztályokkal, intézőbizottságokkal. E belső, szervezeti fejlődésre utal az is, hogy egyes járási művelődési osztályok, pl. az igali, lengyeltóti, nagyatádi, rendszeresen összegyűjtötték és együttesen továbbították a megyei hivatalhoz a járás iskoláinak, községi művelődési intézőbizottságainak különböző jelentéseit. 80 A művelődési osztály iktatókönyvében a tartalmi változások is tükröződtek. Mindkét ügyosztály iktatójában növekedett - mind a beérkező, mind a kiadott - közérdekű ügyiratok száma. Az ,,A-ügyosztály" iktatójában továbbra is az iskolák, óvodák rendezésével, felállításával és a tanítók személyi problémáival kapcsolatos ügyek domináltak, együttesen az iktatott ügyeknek több, mint 90 0 ;o-át tették ki. A ,,B-ügyosztály" anyagában a központi rendeletek nyilvántartása és továbbítása, a művelődés-igazgatás szervezeti kérdései, a különböző tanfolyamok rendezésével kapcsolatos intézkedések, a polgári, a középiskolák és a felnőtt szabadoktatás problémái alkották a jelentősebb ügyek kb. 85%-át. 81 A megnövekedett ügykör indokolta, hogy a politikai megbízottak május végén a ,,B-ügyosztály" adminisztrációjának vezetésére a hivatal munkáját eddig is segítő Kengyel Miklós gimnáziumi tanár kinevezését kérték. 82 A hivatali nyilvántartások azonban csupán egyik területét dokumentálják a megyei művelődési osztály, a művelődési megbízottak és a művelődési hivatal tevékenységének. A megyei művelődési apparátus kiépítése, irányítása, hivatali teendőik mellett az osztály vezetői, tagjai és a hivatal beosztottjai személyesen is jelentős részt vállaltak a legfontosabb feladatok megoldásából. A járási művelődési osztályok megalakulása után közvetlenül is rendszeresen segítették a járási vezetők munkáját. Részt vettek a járási osztályok és a Magyar Tanítók Szakszervezete helyi csoportjai által szervezett járási tanítógyűléseken, ahol élőszóban is ismertették a megyei művelődési osztály álláspontját a különböző intézkedésekkel, aktuális kérdésekkel kapcsolatban. 8 ' Közreműködtek az iskolák államosítására, az egyházi vagyon likvidálására alakult megyei és járási bizottságok munkájában. 84 Fontos szerepük volt a június második felében és júliusban megyeszerte megszervezett propaganda-előadások, a Kaposvárott megindított felnőtt-szabadoktatás előkészítésében és lebonyolításában. A tanítók részére rendezett nyári átképző tanfolyamok szervezői és előadói között szin^n találkozunk a megye művelődési vezetőivel. 8 ' Az 1918/1919-CS tanév zavartalan befejezésének biztosítására hozott rendelkezések után az iskolák helyzetének, tárgyi, személyi feltételeinek körültekintő felmérésével a megyei művelődési osztály már július elején megtette az első lépéseket a nyolcosztályos népiskola bevezetésének előkészítésére, és a játékiskolák (óvodák), valamint a napközi otthonok számának növelésére. 8 ' 1 Az iskolareformot készítette elő a tanítók fizetésrendezéséhez szükséges nyilvántartások összeállítására felszólító megyei rendelet is. 8 '
