Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata
A megyei művelődési osztály, ill. a művelődési hivatal június-júliusi intézkedései közül - sokrétű tevékenységének illusztrálásaképpen - megemlíthetjük a felnőtt analfabéták oktatására, 08 a járási székhelyeken szervezett propagandatanfolyamok megindítására, 89 a balatoni fürdők gyermeküdültetés céljára történő lefoglalására, 90 az „agitatiós" tanfolyamok 91 és a július-augusztusra tervezett tanító-átképző tanfolyamok megtartására, 92 a járási művelődési osztályok irodai kiadásainak és utazási költségcinek elszámolására 93 vonatkozó rendelkezéseket, vagy a kaposvári állandó színtársulat létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket. 9 ' 1 Ezek a példák bizonyítják, hogy alig három hónapos működése alatt is több tudott lenni tanügyigazgatási szervnél: az iskolai és az iskolán kívüli művelődés összehangolására törekedett; alapvető tényezője volt a megye művelődési forradalmának. A megnövekedett feladatokra való felkészülés jegyében ült össze június 2i-én a megyei művelődési osztály. Az alakuló ülés óta eltelt egy hónap munkájáról, eredményeiről Hudra László művelődési megbízott számolt be. Jelentésében hangsúlyozta, hogy ,,az osztály az egész megyére kiterjedően megkezdte működését", munkája rendkívüli mértékben megnövekedett, s éppen ezért szükségesnek tartja különböző alosztályainak megalakítását. Részletesen foglalkozott az oktatásügy terén elért eredményekkel. Bejelentette, hogy Somogyban az összes iskolák államosítása megtörtént. Tájékoztatta az osztályt arról, hogy a megyebeli kastélyok - főképp iskolai célokra történő - átvételét és leltározását két bizottság végzi, s hogy a toponári kastélyban pl. rövidesen megnyílik a beteg gyerekek részére tervezett, a Kaposvári Munkástanács által támogatott erdei iskola. Az iskolák javítására, új iskolák költségeire szükségesnek tartotta a Közoktatásügyi Népbiztosság támogatását kérni. Ismertette a tanítók átképzésére szolgáló, a korábban tervezett kettőről három hetesre emelt propaganda-tanfolyamok tervét, a szervezéssel megbízott pedagógusok névsorát. Javasolta, hogy ezeken a járási tanfolyamokon a tanítók mellett legalább egyegy földműves és ipari munkás is vegyen részt. Az ülés legfontosabb eseménye az osztály kibővült feladatkörének megfelelő szervezeti változtatások végrehajtása: az alosztályok megalakítása volt. A népművelés egyes területeinek szakszerű irányítására a következő alosztályok szervezését határozták el : 1. Szín ügyi alosztály (vezetői: Kertész Sándor, a Munkásotthon öntevékeny színjátszóinak vezetője és Vajthó Jenő) 2. Képzőművészeti alosztály (Szentes Béla gimnáziumi tanár és Rónai Ödön, Rippl-Rónai József testvére) 3. Zene ügyi alosztály (Szentirmay Gyula zenetanár és Szentes Béláné tanárnő) 4. Testnevelési alosztály (Geszty Ágoston testnevelő tanár és Szentirmay Gyula) 5. Szabadoktatási alosztály (Tóth József polgári iskolai és Alleram Dezső gimnáziumi tanár) 9 '' Ugyanezen a napon ülésezett a művelődési osztály intézőbizottsága is. A megbeszélésnek egyetlen határozata ismert: az intézőbizottság kérte a Közoktatásügyi Népbiztosságot, ,,hogy személyeket mindig csak rendelkezésére bocsásson".
