Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

(oktatási-népművelési) feladatok eredményesebb megoldásának lehetőségét is magában rejtette. Elsősorban a helyi problémákat jól ismerő gyakorlati szakemberek: a tanítók és a művelődésügyért felelősséget érző szülők széles körének bevonásával. A járási művelődési osztály új szevezeti, igazgatási forma volt. Előzmények és hagyományok nélküli, - de a tényleges szükségletből fakadó igények hívták létre. A járások egy részében, a járási munkástanácsok és a járási politikai, később közigazgatási megbízottak másirányú lekötöttségének és a művelődésügyi feladatoknak gyarapodásával - különösen az államosítás és az iskolaösszevonások problematikus kérdéseinek tisztázása, a nevelők nyári átképző tanfolyamainak, a felnőtt-szabadoktatás különböző formáinak megszervezése stb. előtérbe került a művelődési osztály, illetve az osztály operatív feladatait ellátó osztályvezető szerepe, tevékenysége. A járási művelődési osztályok szervezettsége különböző szintű volt. Kaposvár város és a kaposvári járás kulturális ügyeit, mint ez az osztály összetételéből és a megyei hivatal nyilvántartásaiból is kiderül, közvetlenül a megyei művelődési osztály, illetve ennek hivatala intézte - a Kaposvári Munkástanács, ill. a járási politikai megbízott útján.

58 Néhány járásban (pl. a tabi, csurgói) kevés nyoma van a járási művelődési osztály tevékenységének. Ennek magyarázata feltehetően a járási politikai megbízottak erős centralizációra, egyszemélyi irányításra törekvő vezetési stílusában kereshető. Szerepet játszhatott benne a művelődési osztály pedagógus tagjainak visszahúzódása, passzivitása is.

59 Egyes járásokban, mint pl. a lengyeltóti, nagyatádi, marcali, de főképp az igali járásban azonban május végére megtörtént a munkamegosztás; körvonalazódott a járási művelődési osztály funkciója, hatásköre. A járási osztály egyik pedagógus tagja, bár ez a szerepkör a rendeletekben nem szerepel; feltehetően a megyei vezetés analógiájára alakult ki, és vált hallgatólagosan elfogadottá, az osztály vezetőjeként és ügyintézőjeként - mintegy járási művelődési megbízottként - tényleges és hasznos tevékenységet fejtett ki, a járás művelődésügyének felelős gazdájává vált.

60 A járási művelődési osztály fejlődése, meghatározott tevékenységi körének kialakulása - a birtokunkban levő források: jobbára iktatókönyvi bejegyzések, utalások alapján is bizonyíthatóan - az igali járásban ment végbe a legteljesebben. A művelődési osztálynak a járási politikai (közigazgatási) megbízott ügyirat-kezelésétől külön választott, saját iktatójába a mintegy két és fél hónap alatt kb. 140, a járás iskoláira, művelődési életére vonatkozó bejegyzés került. A művelődési osztálynak mint testületi ügyintéző szervnek a működéséről itt sincs adatunk. Feladatkörét valójában az intézőbizottság tanító tagjai látták el, elsősorban az igali tanítók bevonásával. A művelődési osztály irányítását és munkája jelentős részét - Gubiano Andor igali tanító végezte, iskolai, vezető tanítói beosztása mellett is nagy agilitással. Május 18-a előtt kiadott első körlevelében a községi munkástanácsokat hívta fel a művelődési osztályok (intézőbizottságok) megszervezésére. Május 21-én a járási politikai megbízott már hozzá irányította a községi művelődési osztályok megalakulásáról befutó első jelentéseket. Ezekben a napokban láttak hozzá az iskolák leltári átvételének előkészítéséhez; összegyűjtötték és a megyei művelődési osztályhoz továbbították a járás