Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

zavartalanul folyjék a munka. Bár a forradalmi átalakulással járó változások és teendők a tanítóktól sok iskolán kívüli munkát is követeltek, Vajthó kezdettől ragaszkodott az iskolai feladatok hiánytalan ellátásához.

33 Nehezítette a helyzetet, hogy a helyi hatóságok sok esetben a „község napszámosát" látták a tanítóban, s önkényesen különféle, mások által is elvégezhető munkákkal terhelték.

3/1 Gondot okozott az iskolák megfelelő számú tanerővel való ellátása is. A megyei rendelet értelmében a tanfelügyelőség hatáskörébe került a fakultatív vallásoktatás engedélyezése - indokolt esetben - az iskolák épületében.'

0 Áprilisban láttak hozzá az oktatási és nevelési intézmények állami kezelésbe vételével kapcsolatos teendők (leltározás, az osztatlan iskolák összevonása stb.) előkészítéséhez, megszervezéséhez is.

36 Az'áprilisban megtartott választások után országszerte megalakultak, illetve újjászerveződtek a községi, járási és megyei tanácsok.

3

' A Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rendelete a művelődés- és oktatásügy irányítását „a munkások, katonák és földművesek tanácsának kebelében alakuló és . . . az illető tanácsok irányítása mellett" működő művelődési osztályoké ruházta.

38 A rendelet - a művelődés- és oktatásügy „alapvető jelentőségét" kiemelve - felvázolta a művelődésügyi igazgatásnak a tanács-rendszerbe ágyazódó egységes szervezetét. A rendelet értelmében a művelődési osztályokat a tanácsok megalakulása után azonnal meg kellett szervezni, s ezzel megszűntek az eddigi igazgatási és felügyeleti hatóságok. Hivatali helyiségeiket, felszereléseiket és személyzetüket a művelődési osztályok veszik át.

30 A Somogy Megyei Munkástanács Intézőbizottsága április 23-án fordult a Munkástanácshoz ,,a megyei művelődési osztály sürgős megalakítása" ügyében. A felhívás - a Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rendelete 7. §-ának megfelelően - ismertette az osztály feladatait, javaslatot tett létszámára, és felterjesztette az osztályba ajánlott tanítók és orvosok névsorát, azzal a megjegyzéssel, hogy a művelődési osztály többi tagját „a vármegyei szülő elvtársak közül a munkástanács küldje ki." A választás eredményéről három napon belül jelentést kért a művelődési osztályba hivatalból kiküldött, s időközben a Közoktatásügyi Népbiztosság által is megerősített politikai megbízotthoz, Vajthó Jenőhöz.

40 Az Intézőbizottság utasítása alapján 25-én került kiadásra - Vajthó szövegezésében - a járási munkástanácsokhoz intézett felhívás a járási és községi művelődési osztályok, illetve intézőbizottságok megalakítására. A járási művelődési osztályok megszervezésére vonatkozó megyei rendelkezés az osztály feladatait vázolva eltért a Forradalmi Kormányzótanács rendeletének szövegétől, két ponttal kibővítette a járási művelődési osztály feladatkörét: „ellenőrzi a községek művelődési osztályainak munkáját", és „közvetít a községi és megyei művelődési osztályok között." A központi rendelet nem fogalmazta meg a művelődési osztályok egymás alá- és fölérendeltségét, csak az illetékes tanácsok irányító szerepét hangsúlyozta. A különböző szintű művelődési osztályok közötti közvetlen kapcsolat és együttműködés ilyen kiemelése a művelődés-irányítás szervezeti egységének erősítését célzó törekvésként fogható fel.

41 Az Intézőbizottság a falusi művelődési osztályok megalakítása tárgyában is a járási munkástanácsokhoz fordult: „Felhívjuk, . . .hogy utasítsa a járás területén működő összes munkástanácsokat, hogy a 3500-nál népesebb községek-