Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

ben művelődési osztályt és intézőbizottságot, az ennél kisebb községekben pedig csak 3 tagú intézőbizottságokat alakítsanak a szülők, tanítók és orvosok bevonásával ..." Feltétlenül helyes volt annak a leszögezése, hogy „minden intézőbizottságban kell lennie egy tanítónak"; s itt is kiemelték a járási művelődési osztály ellenőrző és közvetítő szerepét.

42 A művelődés- és oktatásügy ideiglenes igazgatásáról szóló rendelet 4. §-a értelmében a Közoktatásügyi Népbiztosság ,,a pedagógiai elvek egységes keresztülvitelének biztosítására" állandó megbízással 2-2 művelődési megbízottat küldött ki a megyei tanácsok művelődési osztályaiba és egyúttal azok intézőbizottságaiba.

43 A megyei művelődési osztály kissé elhúzódó megalakulását megelőzve április 19-én érkezett meg a közoktatásügyi népbiztos távirati rendelete „Pável Ágost középiskolai és Vajthó Jenő elemi iskolai tanító elvtársak", művelődési megbízottak kiküldetéséről.

44 Pável nem foglalta el állását, Vajthó viszont azonnal megkezdte - azaz tulajdonképpen folytatta - megbízotti tevékenységét. A Megyei Munkástanács Intézőbizottságának felhívásait a művelődési osztályok megalakítására ő szövegezte, továbbította, s a rendeletek végrehajtásáról beszámoló jelentések és jegyzőkönyvek egy része is hozzá, illetve a vezetése alatt álló, április közepétől esetenként már művelődési osztály címen szereplő tanfelügyelői hivatalhoz futott be. A Közoktatásügyi Népbiztosság Pável Ágoston helyett április 29-én a korábban a Kaposvári Állami Főgimnázium vezetésével megbízott Hudra László gimnáziumi tanárt nevezte ki művelődési megbízottnak.

40 A rendelet 9. §-a értelmében Vajthó Jenő május 2-án telefonon jelentette a Közoktatásügyi Népbiztossághoz a tanfelügyelői hivatalnak és személyzetének a megyei művelődési osztály céljaira megtörtént átvételét.

46 A tanfelügyelőség március-áprilisi tevékenysége igazolta, hogy ez a hivatali apparátus - rátermett vezetőinek irányításával és csekély személyi változtatásokkal, az új feladatoknak megfelelő létszám-emeléssel - képes átlendíteni a megyei művelődés-igazgatást az átszervezéssel járó nehézségeken. 2. Az új, forradalmi művelődés-igazgatási szervezet kiépítése: a művelődési osztályok megalakulása, tevékenysége (májustól a Tanácsköztársaság bukásáig) Az átszervezett tanfelügyelőség május elejétől - a megyei művelődési osztály tényleges megalakulását megelőzően - annak hivatalaként működött. Az aktákon és a gyakorlatban általában a hivatal is „művelődési osztályként" szerepelt; s valójában az osztálynak a rendeletben rögzített teljes hatáskörével rendelkezett. A megyei művelődési osztálytól mint választott tanácsi testülettől való megkülönböztetése érdekében azonban - bár külön elnevezése nem volt - a továbbiakban „művelődési hivatalként" említjük.

47 A hivatal élén május 2-től a két művelődési megbízott állt. A megbízottak hatáskörét rendező központi utasítást követően, és a megnövekedett feladatok jellegének megfelelően szervezeti módosításra került sor: elkülönült a népiskolák és a tanítók ügyeivel foglalkozó „A-ügyosztály" és - az ebben az időszakban elsősorban - a közép- és szakiskolákért felelős „B-ügyosztály".

48 Az előbbi munkáját Vajthó Jenő, az utóbbiét, főigazgatói hatáskörrel, Hudra László irányította. A változás a nyilvántartásokban is tükröződik. A hivatal iktatókönyvében május közepétől elkülönült a két ügyosztály anyaga. Az „A-ügyosztály" iktatójába