Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata
A közoktatásügyi népbiztosnak a szabad vallásgyakorlásról és a vallásszabadság kihirdetéséről, illetve mindezek ellenőrzéséről április 17-én kelt és a Népszavában megjelentetett rendeleteit a Megyei Munkástanács Intézőbizottsága április 18-án „valamennyi munkástanácshoz" szóló körlevelében tette közzé. Április 19-én kiadott rendeletében az állam és az egyház szétválasztásának, az egyházi vagyon kisajátításának helyes értelmezésére és a leirat széles körű ismertetésére hívta fel a munkástanácsokat. 22 A Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz., a művelődés- és oktatásügy ideiglenes irányításáról szóló rendeletének végrehajtásához a Megyei Munkástanács Intézőbizottsága - ha némi késlekedéssel is - április 23-án nagy eréllyel látott hozzá. Megszervezte a megyei és a járási művelődési osztályokat; s a megyei művelődési osztály tevékenységének kibontakozásáig is, a művelődési ügyek vitelét átadta a megyei művelődési megbízottaknak, és csak néhány - politikailag fontosabb - kérdésben tartotta fenn a döntés és intézkedés jogát. 24 Annak ellenére, hogy az új közigazgatás „gyakorlati megvalósítása természetesen rendkívüli sok szervezeti problémát vetett fel, hiszen nem sok idő volt a töprengésre, a kísérletezésre, és főleg nem voltak gyakorlati tapasztalatok sem", a megye vezetése már ebben az időszakban is eredményesen törekedett arra, hogy - a központi irányítás és ellenőrzés megszilárdításával - az egyes szakigazgatási ágak tevékenysége elhatárolódjék, és hogy vezetésükben a megbízhatóság mellett következetesen érvényesüljön a szakmai hozzáértés is. 25 Az elmondottakat a megyei művelődésügyi igazgatás fejlődése igazolja. A tanfelügyelőség Vajthó Jenő irányításával működött. Vajthó már az első napokban nagy ambícióval látott a hivatal munkájának átszervezéséhez, a hivatal munkakörülményeinek megjavításához. Irányítása alatt bontakozott ki a tanfelügyelőségnek az eddigi hivatali körét túllépő, a művelődésügy új értelmezésének megfelelően egyre szélesebb körű, a művelődési osztály megalapozását jelentő tevékenysége. 20 A tanügyigazgatás növekvő önállóságát, szerepét bizonyítja, hogy az újonnan hatáskörébe kerülő, politikailag is jelentős intézkedések végrehajtásának nem puszta eszköze, hanem többnyire kezdeményezője volt, s hogy a Direktórium, majd a Megyei Munkástanács Intézőbizottsága a tanfelügyelőség, illetve a megbízott meghallgatásával döntött és intézkedett valamennyi művelődésügyi kérdésben. 2 ' Ezekben a hetekben a tanfelügyelőség személyzete néhány haladó gondolkodású pedagógus bevonásával bővült, akiknek szerepe különösen a személyes eljárást igénylő ügyekben - iskolák átvétele, összevonása; a járási és községi művelődési osztályok, intézőbizottságok szervezése; tanítógyűléseken való részvétel, stb. - volt jelentős. 28 A tanfelügyelőség munkájának két fontos területe március-áprilisban a tanítók anyagi helyzetének, fizetésekkel és segélyekkel kapcsolatos panaszainak, kérvényeinek felülvizsgálata és orvoslása, 29 valamint az iskolák állapotának felmérésé és az ezekkel kapcsolatos intézkedések meghozatala volt. 30 Március végén és április első két hetében három járás iskoláinak állapotát vizsgálták a tanfelügyelőség munkatársai. 31 Felterjesztésük alapján a Megyei Munkástanács is foglalkozott az iskolák helyzetével, az Intézőbizottság rendeletben hívta fel a községi munkástanácsokat az iskolák sürgős tatarozására. 32 A tanfelügyelőség nagy gondot fordított arra, hogy a háborús évek s a járvány- és szénszünet súlyos mulasztásai után minden iskolában rendszeresen és 2d
