Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok a századforduló után
A Somogy vármegye 1918 októberében tartott ankétja, amely legfőbb programjául ,,a békére való átmenet előkészítését" tűzte ki, az iskolák és az oktatás helyzetével is foglalkozott. Az ankét még nem jutott tovább a jól ismert tények megállapításánál: „Ifjú generációnk 4-5 éven át semmit vagy csak nagyon keveset tanult... A vidéki elemi iskolák nagy része bezárva . . . Ahol iskola van, ott is . . . minimális az oktatás." A résztvevők nem láttak megoldást: „éhező, rongyos gyermekek amúgy sem tudnak tanulni." 56 Ez a felismerés volt azonban a kiindulópont Kaposvár és a megye tanítói számára; ebből nőtt ki az a program, amely az iskola problémáinak megoldását - az iskolán kívüli tényezőket, gazdasági-társadalmi összefüggéseket is figyelembe véve - egyre radikálisabb művelődési és társadalmi reformokban kereste. A somogyi tanítók körében tapasztalható „nyugtalanságról" a Somogyvármegye 1918 májusában adott hírt először. A lap a székesfehérvári tanítók kaposvári kartársaikhoz intézett felhívását ismertette: „Anyagi helyzetünk javításáról a jelen pillanatban senki sem gondoskodik. A legnyomorúbbak vagyunk az összes tisztviselők között. . . Meddig fogjuk még gyáván meghunyászkodva tűrni ... a régi recept szerinti altatást? . . . Székesfehérvár tanítósága megalakította a tanítók szervezetét, . . . felszólítja az ország összes városainak tanítóságát, hogy . . . azonnal szervezkedjenek . . . Ha megtörténik városonként a szervezés, a kiküldöttek Budapesten megalakítják Magyarország Tanítóinak Végrehajtó Bizottságát." A felhívásnak élénk visszhangja támadt a kaposvári tanítók körében; a lap szerint „a szervezkedéshez már meg is tették a szükséges lépéseket." 1 " A szervezett, együttes cselekvés előiskoláját jelentette az a - szintén gazdasági célokat követő - mozgalom, amely 1918 nyarán és őszén a Kaposvárott létesítendő Tanítók Háza javára indított gyűjtést fogta össze. 58 Az október 19-rc Kaposvárra összehívott „Dunántúli Tanügyi Munkások" kongresszusának előkészítésében - az első hónapokban vezető szerepet játszó radikális tanítócsoport mellett - már részt vettek a baloldali, szocialista gondolkodású tanítók is. Vajthó Jenő, a későbbi megyei művelődési megbízott október 13-án a Somogyvármegyc hasábjain „A magyar kultúra jövője" című vezércikkében üdvözölte a gyűlésre készülő tanítókat. Cikkében - a gazdasági követelések megfogalmazása mellett - hangot adott egy radikális művelődési reform igényének is: „A magyar közoktatásügynek is át kell alakulnia. Nem toldozásra, apró javításokra van most szükség, hanem meg kell teremteni az új, egységes, minden iskolafajra, minden közművelődési intézményre kiható közoktatási törvényt.' A gyűlést a városi hatóságok - a járványra hivatkozva - betiltották. 60 A megindult szervezkedés azonban alapját jelentette az őszirózsás forradalom idején kiszélesedő megyei tanítómozgalomnak.
