Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok a századforduló után

mert őt okozza a nép, hogy nincs elég élelmük, hogy kevés vagy semmi hadisegélyt se kapnak .. ."

42 A tanítás szüneteltetését tiltó vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletek dacára egy 1917 novemberében készült összegezés szerint a megye 19 iskolájában a háború kezdetétől nem volt tanítás; vagy pl. a böhönyei iskolában „négy tanító helyett már három év óta egy tanító tanítja a 320 mindennapi tankötelest."

43 A rendezetlen iskolai viszonyok és a falvakban fellépő munkaerőhiány következtében „az elemi iskolákba rendetlenül, sőt itt-ott csak szórványosan járnak fel, a községi elöljáróság a tanulók igazolatlan mulasztását egyáltalán nem torolja meg... A tanulók 8-9 éves koruktól fogva már mezei munkára vétettek a szülők által igénybe."

44 Évről évre csökkent a 6. osztályt elvégzett tanulók száma. Amíg 1913-ban ezren felül, 1917-ben 194 iskolában 666-an, 1918-ban 149 iskolában csak 546-án tettek vizsgát.

45 Tetézte a gondokat a tantermek egy részének katonai célokra történt lefoglalása. 1915-ben „a katonai és vöröskeresztegyleti kórházak céljaira" 14 iskola, ill. óvoda volt lefoglalva 40 teremmel. Az időközben felszabaduló épületeket „egyébként a kórházak kivonulása után néhol csak hónapok múlva lehetett iskola céljaira igénybe venni, mert a padok, stb. . . . nagyon meg vannak rongálva."

46 Súlyos állapotok voltak a megye egyébként is kezdetleges körülmények között működő polgári iskoláiban,

47 valamint a Kaposvári Állami Főgimnáziumban is. Az utóbbiban a tanítás az 1915/16-os tanévtől 1917 novemberéig ideiglenes helyiségekben folyt - a Vármegyeháza, a Nemzeti Kaszinó és a törvényszéki palota épületében.

48 Az iskolán kívüli művelődés teljesen lehanyatlott. „A világháború négy éve alatt jóformán minden népművelési tevékenység szünetelt, csupán egy-két hadi kórházban oktatták az ott ápolt tanítók írásra és olvasásra az arra rászoruló társaikat."

49 Az amúgy is szerény arányú szabadoktatás szinte teljesen megszűnt: az 1915/16-os tanév folyamán a tanítók még hat községben tartottak előadásokat; a következő évekből azonban nincsenek erre vonatkozó adatok.

50 Kaposvár szellemi élete is megbénult. 1915. február 26-án „a városi képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy a városi színházat hadi kórháznak használják."

51 A székesfehérvári színtársulat 1918. áprilisi vendégszereplése alkalmából a Somogyvármegye toborozta a közönséget, - „a színházba való járás megteremtése" érdekében.

52 A háborús években a kaposvári Munkásotthon műkedvelőinek előadásai, hangversenyei jelentettek szerény próbálkozást a város kulturális életének felpezsdítésére.

53 Az 1918. évi tanfelügyelői jelentések egyre szűkszavúbbak, hiszen minden megállapítás csak ismételhette a korábbiakat; az állandóan romló helyzeten a tanfelügyelőség mit sem változtathatott, javíthatott.

5

'' 1918 őszén a megyeszerte dühöngő spanyolnátha - járvány akadályozta a nehezen megindított tanév folytatását. „így az idei tanév, a jelentkező nagy ruhátlanság, főleg a lábbeli-hiány, s a fűtőanyagokban beállható szükség következtében talán a legmeddőbb lesz a háborús tanévek között" - írta jelentésében Gönczi tanfelügyelő.

55