Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

4. Az élő- és a holtinventár

zetői - a korábbi tulajdonosok, bérlők, intézők - meglepő serénységet mutattak az építkezések körül. A beadványok, tervezetek egész sorával fordultak a járási felügyelőhöz, amelyben az elmaradottság pótlására való hivatkozással nagymennyiségű épületanyag sürgős kiutalását sürgették.

311 A magyaratádi intéző pl. 15 000 db tégla kiutalását kérte. A felügyelő a kérésnek eleget tett és elrendelte a Büssüben már évek óta fel nem használt téglakészlet átszállítását. Mielőtt azonban a szállítás megkezdődhetett volna a büssüi intéző közölte, hogy az átutalt épületanyagot nem tudja kiadni, miután sürgős istállóépítésbe fogtak. Az építkezéseknek egyebek mellett nagy akadályát képezte az, hogy a gazdaságokban működő tégláskcmencék jelentős hányada fűtőanyag és munkaerőhiányában nem tudott üzemelni. A járásban lévő 15 kemeneéből pl. 8 állt le a fenti okok miatt, a 741 ezer darabos kapacitás helyett mindössze 385 ezer tégla termelését tudták csak biztosítani.

312 A megyeszerte jelentkező épülethiány miatt végül a Központnak kellett mérsékelni az építkezési lázat, és több körlevélben felhívni a gazdaságok figyelmét, hogy csak a legszükségesebb tatarozásokra szorítkozzanak.

313 A gazdasági tevékenység rendkívül fontos meghatározója volt mindenkor a gazdaságok úthálózata. Különösen fontos volt a szállítás meggyorsítása és gépesítése 1919-ben, amikor a nagyarányú szállítások miatt a megszokottnál sokkal jobban igénybevették az amúgyis hiányos fogaterőt. A járás gazdaságaiból összesen hat üzem rendelkezett iparvasúttal, azon üzemek közül, amelyeknek közvetlen vasútállomásuk nem volt. A közvetlen vasútállomással nem rendelkező 20 üzemnek meglehetősen súlyosak voltak a gondjaik, miután jórészt kövezetlen utakon kellett szállítaniok. Felsőberecskáról a vasúti terheket pl. Mcrnyére kellett fuvarozni 7 km-es dűlőúton. A várongi gazdaságnak pedig a legközelebbi vasútállomása a 40 km-re lévő dombóvári pályaudvar volt.

31

'* Mindezek után természetesen a járási felügyelő rendkívül sürgősnek ítélte a közlekedési viszonyok javítását. Május végén kelt levelében javasolta a Központnak, hogy az inámi iparvasútat első lépcsőként Somogyszilig hosszabbítsák meg, majd ehhez kössék hozzá az Igal-pusztai és Ráksi-pusztai gazdaságokat is.

315 Ezzel az új építéssel a járás iparvasútainak hossza 34-35 km-re nőtt volna. A megyei Központ Műszaki Osztálya a tervezettel egyet is értett, de a tanácshatalom bukása c terv kivitelezését is megakadályozta. Hasonlóképpen csak terv maradt az az elképzelés is, amelyik a gazdaságok közötti telefonösszeköttetés mielőbbi megteremtését határozta el.

310 Amint láttuk a szocializált üzemek élő- és holtfelszerelése is a növénytermesztéshez hasonlóan magánhordta a megelőző évek háborús gazdálkodásának bélyegeit. Mind az állatállomány, mind pedig az eszközkészlet sürgős fejlesztést, javítást igényelt, bár a legszükségesebb igények kielégítését még el tudta látni. Tervek, elképzelések voltak is, ezek megvalósítására azonban a szűkös anyagi lehetőségek és mindenekelőtt a tanácsrendszer megdöntése miatt nem kerülhetett sor.