Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
3. Növénytermesztés
Növényfajták április közepén május 24~én a szántó %-ában őszi búza és rozs 29,1% 30,0% árpa 8,1% 8,2% zab 7,4% 7,6% tengeri 12,2% 16,0% burgonya 1,8% 2,1% cukorrépa 0,8%. 0,8% dohány és egyéb ipari növ. 0,02% 0,1% takarmányrép a 2,5% pillangósok, mesters. tak. 16,3% 23,9°, egyéb 1,2% 1,2% vetetlen 1 20,4% 4,1% nincstelenek / 20,4% 5,5% összesen : 99,8% 99,5% Mint látjuk, az első rovatba fölvett 26 gazdaságban az összes szántóterületnek csak kereken 80 %-át vetették el. Bár ez a helyzet aligha az alakulások időpontját tükrözi, pl. a dohány ültetési ideje legalább egy hónappal követte az összesítés eszmei időpontját, április közepét, az átszervezés idejének mozgalmai és a kedvezőtlen időjárás 2 ' 12 azonban - úgy hisszük - lelassították annyira a munkák menetét, hogy a fenti táblázat első számoszlopával, mint induló adattal számolhassunk. Nem érdektelen szemügyre venni a földbekerült magok részesedési arányát. Mindenekelőtt megállapítható, hogy az elsősorban közvetlen emberi táplálkozás céljait szolgáló növényféleségek aránya a vetésterület harmadát teszi ki. Az elenyészően csekély cukorrépa- és dohányterülettől eltekintve más növényféleségek, amelyek elsősorban az állati takarmányozás céljait szolgálták, (mint ilyenek „félkész" termékeknek számítanak), feltűnően nagy arányukkal tűntek ki. A takarmánytermelés ilyen nagy részesedése nyilván összefüggött a korábbi évek takarmányínségével, a rét- és legelőterület már említett alacsony arányával - végeredményben - az egészen belterjes állattenyésztés lehetőségére utal. Különösen örvendetes ténynek látszik, hogy júniusban növelték a trágyával kezelt, karbantartott mesterséges legelők arányát, bizonyítva ezzel a korábban már idézett mernyei jószágkormányzói jelentés megállapításainak helyességét. A vetésarányok tényszerű rögzítése mellett kétségkívül tanulságos lenne egy korábbi időszakkal történő összehasonlítás. Miután azonban erre források hiányában nincs lehetőségünk, meg kell elégednünk a gazdaságok egy részének, a göllei főintézőség földeinek ilyen egybevetésével. A göllei főintézőséget a volt mernyei piarista uradalomnak a megyében lévő gazdaságaiból alakították ki, így az uradalom bőséges iratanyaga lehetőséget ad a fenti szempont szerint történő összehasonlításra. E célból az utolsó békés gazdasági évet: 1913/14-et választottuk. A két időpontban a művelési ágak és vetési arányok megoszlása a következő volt: 2 '' 3
