Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

3. Növénytermesztés

Művelési ágak 1913 14. 1919. k. hold % k. hold % szántó 8 757 58,5 8 747,43 55,7 kert 34 0,2 59,32 0,3 rét 609 4,0 858,42 5,4 szőlő 47 0,3 38.01 0,2 legelő 1 966 13,1 1 764~50 11,2 erdő 2 432 16,2 2 604,57 16,6 adómentes 1 100 7,0 1 615,92 10,3 összesen : 14 945 99,3 15 688,17 99,7 növényfajták 1913/14. 1919. k. hold % k. hold % őszi búza és rozs 2 182 24,9 2 351.66 26,9 árpa 951 10,8 765,00 8,8 zab 447 5,1 394,17 4,4 tengeri 670 7,6 973,50 11,1 burgonya 163 1,8 121,50 1.4 takarmányrépa 158 1,8 186.00 2,2 vetett takarmány 1 954 22,3 1 588,39 19,1 ugar, egyéb 2 232 25,4 146.00 1,9 összesen : 8 757 99,7 6 526,22 75,8 Amint látjuk, a művelési ágaknál a számszerű összesítésben 1919-re 700. k. holdas különbözet mutatkozik. Ennek oka abban keresendő, hogy míg az 1919-es területszámításoknál adómentesként szerepeltették a balatonöszödi gazdasághoz tartozó Balaton-részt, addig ez az 1913,/14-es összesítésbe nincs beszámítva. A különbség részben az adómentes terület ugrásszerű növekedésében, másrészt a partmenti, korábban számba nem vett területsáv legelőként, illetőleg rétként történő feltüntetésében van elrejtve. Ez természetesen azt jelenti, hogy a rét- és legelőterületek részesedési arányánál feltétlenül nagyobb változással kell számolnunk, mint amit az összesítés feltüntet. Bár nem érdektelen az intenzív hasznosítás alá nem vett területek sorsa sem, bennünket azonban itt, elsősorban a szántóföld nagysága, illetőleg felhasználásának módja érdekel. Mint látjuk, az arányszámban mutatkozó fiktív eltolódás ellenére a szántó nagysága lényegesen nem változott. Ennek alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelés extenzív bővítése a szántóföldi részarány növelésével a háború kitörésekor befejeződött, ettől kezdődően lényeges változtatásokat jobbára csak a vetési arányokon belül, illetve az állattenyésztés fokozatos átállításával eszközöltek. Sokkal érzékletesebben tanúskodik a változásokról a fenti vetésarányok összehasonlítása. Ennek alapján azonnal megállapítható, hogy elsősorban a kenyérgabonák részaránya növekedett a legszámottevőbben. A takarmányfélék közül valamelyest nőtt a tengerivel bevetett területek nagysága is. A legproblematikusabb az „egyéb" rovatban kimutatott területek közti nagy differencia. A2 első számoszlop feltűnően nagy aránya, nyilván olyan növényféleségeket - el-