Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
3. Növénytermesztés
Mielőtt azonban a szocializált gazdaságok megmaradt iratanyagának elemzéséhez kezdenénk, egy forrásnehézségre kell a figyelmet feltétlenül felhívnunk. Az elemzés alapjául szolgáló márciusi-áprilisi kiinduló helyzetet mindössze 26 gazdaság összesítésével tudjuk csak megrajzolni. Éppen ezért - a lehetőségek szerint - viszonyszámokkal is kell majd élnünk, miután, ilymódon, elkerülve a zavaró mennyiségi különbségeket, tisztább képet nyerhetünk. A szocializálások idejével egyidőben lezajlott, és a már korábban részletezett - nagyon korlátozott földosztás után - a szövetkezetek kezelésében összesen 48 929 k. hold 1520 D-öl föld maradt. Ennek a területnek a művelési ágmegoszlása az 1897-es gazdacímtár vonatkozó adataival összevetve a következő volt: 230 Művelési ág 1897. 1919. szántó 60,1% 67,0% kert 0,4% 0,9% rét 5,8% 5,2% szőlő 0,2% 0,2% legelő 11,7% 8,0% erdő 16,1% 11,8% adómentes 5,4% 5,5% összesen : 99,7% 99,6% A két időpont adatait összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a vizsgált üzemek gazdálkodása az eltelt két évtized alatt a belterjesedés irányába fejlődött. Figyelembe véve a háborús gazdálkodásról mondottakat, nyilvánvaló, hogy ez az eltolódás zömmel a világháborút megelőző időszakra esett. Az 1907-es vámszerződés hatására ugrásszerűen megnövekedő termény- és állatárak 23 ' a termelés mind fokozottabb átállítását sürgették. Az általunk vizsgált gazdálkodásnak, különösen az állattenyésztés külterjességének a fokát mutató, általában gondozatlan legelő- és rétterület csökkenése pedig - úgy látszik - nagyobb volt a megyei átlagnál. Ugyanekkor pl. a marcali szocializált üzemben e két művelési ág az összterület 20 %-át tette ki. 238 A művelési ágak ilyen eltolódásának természetesen vetülnie kellett a gazdaságok egyéb üzemágaiban is. Ennek jelei elsősorban a fokozott igaigényben (vagy erőgépigényben) jelentkeztek, másrészt - amint majd látni fogjuk - szükségszerűen átalakult az állattenyésztés is, illetőleg a múlt század végén elindult belterjesedési tendencia 239 kisebb-nagyobb törésekkel továbbra is érvényesült. A művelési ágak megoszlása tehát potenciálisan biztosította a gazdálkodás egyre fokozatosabb belterjesedését, illetve ahol arra szükség volt, a belterjes gazdálkodás megindítását. 2 '' 0 Ha a szántóföldi termelés jellegét mélyebben akarjuk megvizsgálni, meg kell határoznunk a gazdaságok vetési arányát. Ez az arány az áprilisban elkészített jelentésekben megfogható 26 gazdaságban az összes szántó százalékában a következőképpen alakult. 241
