Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

3. Növénytermesztés

pedig majdnem az összes kapást részes művelés alá adták, „amely - mint Szmodics Tibor főintéző írta - köztudomásúlag a legrosszabb."

220 A fentebb elősorolt nehézségek, mint láttuk, rendkívül előnytelenül érintették a termelés szubjektív feltételének, az emberi munkakedvnek az alakulását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a nehézségek nem a szocializált termelés lényegéből táplálkoztak, hanem gyökerükben az új társadalmi rendtől idegen, zömükben a múlt káros örökségeként áthagyományozódott nehézségekben gyökereztek. Az iparcikk és az élelemhiány súlyos nehézségei nem a vezetés nemtörődömségéből származtak, a források igazolják: az új rend - anyagi lehetőségeitől meghatározottan - a sokoldalú, mindenirányú szociális törődés politikáját kívánta megvalósítani. A Kormányzótanács XXI. és a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 3. sz. rendelete a teljes biztosítást rendelte el, és a rendeletek végrehajtását következetesen ellenőrizték is.

230 Mindenekelőtt igyekeztek gondoskodni a korábbi nyugdíjak folyósításáról, és egyúttal a nyugdíjakat április i-től 200 %-kal felemelték.

231 Az alkalmazottak egészségügyi ellátása érdekében június elejétől minden gazdaságban tiszteletdíjas orvosokat alkalmaztak.

232 Az anyagi lehetőségekhez mérten, javítani szándékozták a cselédség közismerten rossz lakásviszonyait is. A geszti gazdaság május közepén 56 ajtót és 54 ablakot igényelt a cselédlakások javításához, és ezzel együtt más gazdaságokban is megkezdődtek a lakásátalakítások.

233 A szociális igazságosság érvényesítésére Farkas János is különös gonddal ügyelt. Amikor a főintézőként működő korábbi földbirtokos, Bánó Iván egy hadiözvegy cselédasszonyt lakásából ki akart lakoltatni, Farkas János közölte Bánóval, hogy hasonló esetben a cselédeket a kastélyba fogja beköltöztetni.

23

'

1 Az egymás iránt érzett felelősségnek adták nagyon szép példáját a zimányi gazdaság alkalmazottai, amikor május 23-án kelt jegyzőkönyvükben két, hosszú idő óta munkaképtelen társuknak a részérc a teljes konvenció további folyósítását határozták el.

235 A gazdaságok nagyon szűkös anyagi viszonyai, a rájuk háruló maximális feladatok érthető módon azonban szűkítették a szociális gondoskodás hatáskörét, és a figyelmet elsősorban a gazdasági kérdések felé terelték. 3. NÖVÉNYTERMESZTÉS A szocializált gazdaságok szervezeti kialakulásának, az emberi munkaerő helyzetének áttekintése után e keret tartalmát, a gazdasági tevékenységet veszszük vizsgálat alá. A továbbiakban főként a gazdasági tevékenység három fő faktorára: a növénytermesztésre, az élő- és holtinventár adottságaira és végül az üzemek nagyon korlátozott piaci tevékenységére fordítjuk a figyelmünket. Ahogy azt korábban is tettük, a 36 gazdaság adatait egy egységes nagyüzem jellemzőiként fogjuk fel. Mindezt két meggondolás által látjuk igazoltnak. Az alig lezárult háborús időszak alapjában véve ugyanazokat a hatásokat gyakorolta valamennyi üzemre és az e hatások, illetve a korábbi történeti fejlődés eredményének menynyiségi és minőségi különbségeit statisztikailag kiegyenlítettnek találtuk. Ezt a summázó megoldást sugallta egy üzemszervezési meggondolás is. Az április és május folyamán kifejlesztett járási számtartási felügyelőség tevékenysége, az anyagi eszközök és a termelési feladatok központi kiutalása, illetve kijelölése egy olyan egységes nagyüzem kialakítását célozták, amelynek kereteiben a korábban külön kezelt gazdaságok, illetve az ezek részleges összevonásával létrehozott főintézőségek önállóságukat teljesen elveszítő majorokká minősültek.