Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban

A pénz vásárló értékének csökkenésével együtt)áró nehézségek a napszá­mosokat érintették a legközvetlenebbül. A már tárgyalt esetekben a készpénzfi­zetés csak a bérek egy - általában nem is döntő - részét képezte, a napszámosok azonban munkájukért elvileg kizárólag csak készpénzfizetésben részesültek. Ért­hető tehát, hogy a szükségletnél lényegesen kisebb volt a napszámos munkaal­kalom kereslete, a vállalkozókat a falvak ,,kék pénzzel" rendelkező gazdái ál­talában lekötötték. A Büssüben elszegődött báránynyirő asszonyok csak azzal a feltétellel vállalták a pénzes napszámot, ha kapnak egy olyan utalványt is, „mely szerint a nyirések befejezésével a fehérhátú pénzért képesek lesznek ruházatot venni." 224 A várongi és a somogyszili gazdaságokban a napszámos munka hiá­nya miatt teljesen leállt a sürgős szőlőmunkák végzése. A munka felvétele ér­dekében tíz nappal az áldomások kérdését rendező Latinca-állásfoglalás előtt a járási felügyelő fejenként napi félliter bor kiadását engedélyezte. 22 '' A göllei gazdaságban felfogadott nyolc báránynyirő pedig csak akkor volt hajlandó a munkát megkezdeni, miután lehetőségük nyílt kenyérgabona vásárlására. 220 A napszámos munkák körüli nehézségek ellenérc is a vállalkozók szerepe rendkívül jelentős volt a gazdaságokban. Elsősorban a kapások művelésében vet­tek részt, de - amint a napszámfizetési jegyzékekből kiderül - júniustól kezdő­dően szinte a gazdaság minden ágában sor került alkalmazásukra. A fiadi gaz­daságban pl. április folyamán 108 1/2 napszámot használtak fel, valamennyit vetésre. A júliusban teljesített 106 1/2 napszámból ugyanitt mezei munkára, ka­pálásra 42 napot, a többi 64 1/2 napot belső majorsági munkára fordították. 22 ' A németsürüi gazdaságban július folyamán kifizetett 8813 K napszámbérből 5840 K-t kifejezetten majorsági munkákra (állatgondozás, magtári munkák, trágya­rendezés stb.) fordítottak. Végül pedig az Igal-pusztai és az orci gazdaság jú­liusi napszámfelhasználása az alábbiak szerint alakult. 228 Munkafajták Igal-puszta Orci állatgondozás 184 nap 310 nap kapálás, betakarítás 269 1/4 nap 31 nap szekeres béresmunka — 31 nap egyéb (cséplés, trágyarendezés, építkezés) 56 nap 62 nap összesen : 509 1/4 nap 434 nap Amint látjuk a kapások művelésében, a betakarításban, az állatállomány körül és a legkülönfélébb formákban alkalmaztak napszámos munkát. A cseléd­ség magatartásával függött össze nyilván, hogy júliusban már a kifejezetten bel­ső üzemköri munkákra is napszámot kellett felhasználni. A napszámosok alkalmazásának egyre fokozottabb kiterjesztése - termé­szetesen - nem tudta pótolni a munkaerőhiány növekedésével együttjáró kiesése­ket. Mindennek következtében egyre rohamosabban terjedt a részes művelés rendszere. Ennek során az áprilisi negyedes megállapodástól fokozatosan elju­tottak addig a pontig, hogy szinte minden részesművelést feléből adtak ki. A magyaratádi gazdaságban a széna és a mesterséges takarmányok betakarítását, Inamban a répa művelést kellett feléből kiadni. A kisgyaláni főintézőségben

Next

/
Thumbnails
Contents