Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

1. A termelőszövetkezetek létrejötte és szervezeti kiépülése

A szocializált mezőgazdasági termelés alapját, azt a bázist, amire a járási gyelőség is ráépülhetett, a hét főintézőségbe tömörült gazdaságok adták. Az js gazdaságok szervezeti felépítése hű tükre volt a mezőgazdaság átalakulása . Amint arra már utaltunk is, a március 21-e előtti szocializálás, annak sponjellegéből következően olyan demokratikus tendenciákat ígért, amelyek azmárcius 21-e után nem tudtak érvényesülni. A március derekán létesült ügyli szabályzat tervezet a gazdaság irányítását a tagok együtteséből választott któriumra akarta bízni. A direktóriumnak kellett volna azokat az általános :teket felvázolni, amelyek között az intéző szakmai tevékenysége folyhatott ía. A demokratizmus ilyen érvényesülése nyilván országos igényből fakadt, bizonyos fokú önigazgatás gondolata nem volt idegen az országos szervek nára sem. A Szocializált Gazdaságok Országos Központja a megyei Központküldött 9/1919. jog. ü. o. számú július elején kelt utasításában így ír: ,, . . . a aelőszövetkezetek épületei és ezen épületekben foglalt lakások és istállók sorsa tt mindenkor a termelőszövetkezet intézőbizottsága dönt."

9j A demokratizérvényesítése azonban a kényszcrgazdálkodás következményeiből eredően : óhaj maradhatott. Jobban tükrözi a gazdaságban kialakult tényleges hely; egy április 15-i felügyelői állásfoglalás, amely határozottan leszögezi, hogy jzövetkezeti tagoknak a gazdaság vezetésébe semminemű beleszólása nincs, a ;lmi testület is csak ellenőrzi a gazdaság szellemi vezetőjének - tehát az innék - minden ténykedését, a munkálatok mikénti keresztülvitelére azonban tnj irányban rendelkezési joga nincs."

90 A belső kontroll kizárása mellett foltosán megszűnt a helyi politikai szervek ellenőrzése is,

9j és így az intézők ilistól kezdődően csorbítatlan jogkörrel vehették kézbe a rájuk bízott gazdasá. irányítását. Az intézői jogkör kiterjesztésével egyidejűleg csökkent a választott bizalszerepe.

98 Ténylegesen csak a bérek kifizetésénél, eladásoknál, vételeknél, hálásoknál kellett jelen lenniük. Szerepük így elsősorban nem a gazdasági lmazott'ak érdekvédelme volt, hanem az esetleges intézői visszaélések ellense. A gazdaságok tulajdonképpeni vezetői tehát az intézők voltak. A sok ipontból kizárólagos hatáskörük fontossá tette személyüket, politikai beállíáguk meghatározta az egyes gazdaságok egész működését. Ismeretes, hogy a CIV. F. K. sz. rendelet lehetővé tette a volt tulajdonosok és gazdatisztek toi alkalmazását,

99 és emellett foglalt állást a Tanácsok Országos Gyűlésén nburger Jenő is.

100 A türelmes magatartás oka is ismert: a gazdasági kényaelyzet hozta létre a kompromisszumot. A letűnt korszak gazdasági szakemt az igali járásban is majdnem kivétel nélkül átvették, és miután beléptek a 'jitisztek szakszervezetébe,

101 a politikai megbízhatóság kérdése általában le rült a napirendről. Eljárás a későbbiek során csak abban az esetben indult ük, ha a szándékos károkozás alapos gyanúja merült fel.

102 A volt tisztvii helybenmaradásának következményei ismertek, mégsem lesz felesleges, hogy későbbi piarista feljegyzést idciktatunk. Ebben a Tanácsköztársaságról szól;y írnak: „Első teendője volt, hogy eltörölte a magánvagyont és sorban comsálta a nagybirtokokat. De szerencsére minden gazdaságunkban megmarad1 vezető gazdatisztek, akik éber szemmel őrködtek, és arra mesterkedtek, amint lehetséges az uradalmat minél kisebb kár érje."

101