Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

1. A termelőszövetkezetek létrejötte és szervezeti kiépülése

az ideiglenes rendezés elismerése előtt csak azon esetben, ha ezáltal a status quo nem szenved.Az idézett rész tehát annyiban hasonlít a Gauser-féle első vari­ánshoz, hogy a szövetkezesítés mellett lehetőséget biztosít a földreformnak is. Ugyanakkor lényegileg eltér a központi párttitkárság állásfoglalásától" - hozzá­tehetjük - rugalmasabban kezeli a birtokreform nagyon bonyolult kérdéskomp­lexumát. Az agitációs munka elvi és gyakorlati szempontjait taglaló részek után, az „Útmutató" mellékleteként űrlap nyomtatványokat is csatoltak. A korabeli irat­anyagot 05 lapozva a szövetkezetek alakításánál ezekkel a nyomtatványokkal ta­lálkozunk. Mint ismeretes a földkérdéssel foglalkozó 1919 : XVIII. tc. a reform mun­kálatait az Országos Birtokrendező Tanáccs alá rendelt Vármegyei Birtokrende­ző Bizottságokra bízta.' 1 ' A mérnöki munkákra való tekintettel Somogyot a Győr­ben működő Állami 18. Földmérési Felügyelőséghez osztották be, majd március 12-én önállósították. 08 A birtokrendezés helyi lebonyolítását falvanként a hely­beliek közreműködésével óhajtották elvégezni. Március io-20-a között, majd minden járásban, tartottak ez ügyben értekezleteket. A megbeszélésre a falvak­ból a községi bírókat, illetve a szociáldemokrata- és a kisgazdapárt egy-egy ex­ponáltabb tagját hívták meg. Faragó András, a tabi járásba kiküldött birtokren­dező biztos a választást indokolva, „rámutatott a szociáldemokrata és kisgazda párt között félreértésből származott legutóbbi súrlódásokra, majd ismertette a két párt között folyó hó 10-én létrejött megegyezést, amely a földbirtok kérdésében a két párt harmonikus együttműködését biztosította." 39 A kialakított hivatali apparátus, a maga induló nehézségeivel nyilván­valóan hosszú időre kitolta volna a birtokrendezés befejezését, éppen ezért az egyre türelmetlenebb vidék maga vette kezébe az ügyek intézését.™ A gazdasá­gok cselédsége sorra szocializálta az uradalmakat. Ahol a cselédség ezt nem tet­te meg, ott - mint Kiskorpádon - a szociáldemokrata párt vezetői kezdeményez­ték. Sőt - szinte unikumként - Surdon Tar Lajos jegyző, a saját és a képviselő­testület segítségét ajánlotta fel a birtokreform, illetve a szocializálás lebonyolí­tásához.'' 1 A folyamat meggyorsításában és fokozatos radikalizálódásában - nem kétséges - jelentős szerepet játszottak, a már tárgyalt Útmutatóval felszerelt agi­tátorok. Március 6-án, amikor a csurgói Meller-féle bérletet szocializálták, a fel­vett jegyzőkönyvben még aláhúzottan kapott helyet a bérlő teljes igényjogosult­ságának a biztosítása. 02 A pár nappal későbbi szocializálások során ez a meg­szorítás már hiányzik. A szocializálásoknak majdnem mindegyike azon „Jegyzőkönyv" űrlap fel­használásával történt, amelyet az „Útmutató" egyik mellékleteként terjesztettek. Meg kell említenünk azonban, hogy emellett, a szinte általánosan használt űrlap mellett - elterjedt használata a megyei pártvezetés nagy aktivitását igazolja ­kutatásaink során egy másik, az előzőtől sok lényeges ponton elütő változatra is rábukkantunk. Ez utóbbi „Határozati javaslat" című gépelt űrlap, szemben az elező változattal, a nagybirtokok szocializálását a hozzátartozó ipari üzemek­kel együtt oldatta meg. Jelentős különbség ez, hiszen a kisegítő és feldolgozó üze­mek célszerű újraegyesítése a bázisul szolgáló nagybirtokokkal később nem kis huzavonát váltott ki. És amit még lényegesebbnek találunk: míg a „Jegyző­könyv" a szocializálás kapcsán semmilyen szankciót nem rögzített, addig a „Ha­tározati javaslat"-ban a cselédség kategorikusan: „Közli egyben a jelenlévő mi-

Next

/
Thumbnails
Contents