Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

1. A termelőszövetkezetek létrejötte és szervezeti kiépülése

az ideiglenes rendezés elismerése előtt csak azon esetben, ha ezáltal a status quo nem szenved.Az idézett rész tehát annyiban hasonlít a Gauser-féle első variánshoz, hogy a szövetkezesítés mellett lehetőséget biztosít a földreformnak is. Ugyanakkor lényegileg eltér a központi párttitkárság állásfoglalásától" - hozzátehetjük - rugalmasabban kezeli a birtokreform nagyon bonyolult kérdéskomplexumát. Az agitációs munka elvi és gyakorlati szempontjait taglaló részek után, az „Útmutató" mellékleteként űrlap nyomtatványokat is csatoltak. A korabeli iratanyagot

05 lapozva a szövetkezetek alakításánál ezekkel a nyomtatványokkal találkozunk. Mint ismeretes a földkérdéssel foglalkozó 1919 : XVIII. tc. a reform munkálatait az Országos Birtokrendező Tanáccs alá rendelt Vármegyei Birtokrendező Bizottságokra bízta.'

1

' A mérnöki munkákra való tekintettel Somogyot a Győrben működő Állami 18. Földmérési Felügyelőséghez osztották be, majd március 12-én önállósították.

08 A birtokrendezés helyi lebonyolítását falvanként a helybeliek közreműködésével óhajtották elvégezni. Március io-20-a között, majd minden járásban, tartottak ez ügyben értekezleteket. A megbeszélésre a falvakból a községi bírókat, illetve a szociáldemokrata- és a kisgazdapárt egy-egy exponáltabb tagját hívták meg. Faragó András, a tabi járásba kiküldött birtokrendező biztos a választást indokolva, „rámutatott a szociáldemokrata és kisgazda párt között félreértésből származott legutóbbi súrlódásokra, majd ismertette a két párt között folyó hó 10-én létrejött megegyezést, amely a földbirtok kérdésében a két párt harmonikus együttműködését biztosította."

39 A kialakított hivatali apparátus, a maga induló nehézségeivel nyilvánvalóan hosszú időre kitolta volna a birtokrendezés befejezését, éppen ezért az egyre türelmetlenebb vidék maga vette kezébe az ügyek intézését.™ A gazdaságok cselédsége sorra szocializálta az uradalmakat. Ahol a cselédség ezt nem tette meg, ott - mint Kiskorpádon - a szociáldemokrata párt vezetői kezdeményezték. Sőt - szinte unikumként - Surdon Tar Lajos jegyző, a saját és a képviselőtestület segítségét ajánlotta fel a birtokreform, illetve a szocializálás lebonyolításához.''

1 A folyamat meggyorsításában és fokozatos radikalizálódásában - nem kétséges - jelentős szerepet játszottak, a már tárgyalt Útmutatóval felszerelt agitátorok. Március 6-án, amikor a csurgói Meller-féle bérletet szocializálták, a felvett jegyzőkönyvben még aláhúzottan kapott helyet a bérlő teljes igényjogosultságának a biztosítása.

02 A pár nappal későbbi szocializálások során ez a megszorítás már hiányzik. A szocializálásoknak majdnem mindegyike azon „Jegyzőkönyv" űrlap felhasználásával történt, amelyet az „Útmutató" egyik mellékleteként terjesztettek. Meg kell említenünk azonban, hogy emellett, a szinte általánosan használt űrlap mellett - elterjedt használata a megyei pártvezetés nagy aktivitását igazolja kutatásaink során egy másik, az előzőtől sok lényeges ponton elütő változatra is rábukkantunk. Ez utóbbi „Határozati javaslat" című gépelt űrlap, szemben az elező változattal, a nagybirtokok szocializálását a hozzátartozó ipari üzemekkel együtt oldatta meg. Jelentős különbség ez, hiszen a kisegítő és feldolgozó üzemek célszerű újraegyesítése a bázisul szolgáló nagybirtokokkal később nem kis huzavonát váltott ki. És amit még lényegesebbnek találunk: míg a „Jegyzőkönyv" a szocializálás kapcsán semmilyen szankciót nem rögzített, addig a „Határozati javaslat"-ban a cselédség kategorikusan: „Közli egyben a jelenlévő mi-