Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)

Fürdőélet

sorsát. A század végén a nyaralótelepeik történetében majdnem mindenütt megtalálni egy gróf, egy polgármester, egy nyugalmazott bankigazgató nevét. A fürdési kedv, a nyaralási láz egyre magasabbra csap. 1904-ben megalakul a Balatoni Szövetség, mely a tájegység szellemi arculatának formálására ás kísérletet tesz: újságot, képes folyóiratot ad ki, a Baiaton-ikultuszit tápláló könyveket jelentet meg.

Vannak önzetlen propagálói is a fürdőéletnek: Itt egy főorvos, ott egy patikus, amott egy mérnök áll a nyaralóépítők élére. Belső Somogy falvaiban is fölóhred az igény: Marcaliból, Lengyeltótiból, Talbról vasárnap délutánonként fölkerefcedik egy-egy társaság — orvos, bérlő, intéző, jegyző, ügyvéd, járásbíró —, toomdkfutóra ülnek, és lenucoannalk a partra. Eleinte a magukkal bozott elamózsiás kosarat bontják iki, és a bokrok közt vetkőznék. Később -villák épülnek a szőlők közé. Az érdeklődés- azonban még sokáig a fürdés és a halpaprikás között oszlott meg.

A balatoni fürdőélet az első világháború után kap újabb lendületet. Az országhatárok összeszűkültek, mór nem lehet olyan könnyen az Adriára utazni. A fővárosi főhivatalnok, aki eddig csak a fiumei gyorsból kipillantva látta a tó vizét, most kedvet kap, hogy a Balaton partján töltse a szabadságát. Panziók, szállodák, új viilaitelepek épülnék. Megalakul a Balatoni Intéző Bizottság, megvetik a keszthelyi Balaton Múzeum alapját, a parcellázást, a villaépítést rendeleték szabályozzák.

Jelentkeznék a Balaton szerelmesei. Akik egy évtizede rendszeresen itt töltik a nyári hónapokat, vagy -már le is telepedtek, lelkes propagálói lesznék a tóvádék szépségének. Megszállott buzgalommal fedezik föl a táj rejtett zugait, történeti értékeit, geológiai nev-ezétességedt. Váfh János szinte az életét tette a Balaton -megismertetésére: antológiába gyűjtötte a tóról szóló irodalmi emlékeket, novellákban, regényekben rajzolta meg a vidék jellegzetes embereit.

Egy sor író—iparos és f-estő—mesterember is kórusba áll. Hírlapi tárcák, -alkalmi verse-k, képeslapok ontják a balatoni naplemente, a háborgó Balaton, a balatoni halászlegény olcsó olajny-oma-tait.

Állandósulnak a fürdőélet színei: a vasút mögött, a nagyvendéglőben, a nyári estéken cigányzene szól az asztalok körül. Néha megjelenik -egy vándorszínész társaság. A garniszállóiban egyetlen éjszakára is lehet szobát kapni. Nem kezdődik új szezon néhány vidám villa-avató nélkül.

Kialakulnak a Balatonhoz fűződő sablonok, közhelyek. A partokat ara-nyhíd (köti össze... A levegőben fehér sirályok szállnak, a- hullám — lágy, a -homok — selymes, a hábök — ringanak, a vitorlás — fehér, a víz — csillog, a csónak — suhan, a náda-s — susog. Ezt írják az idegenforgalmi füzetek. Ez kerül a képeslapokra. Nem gond, ha az újonnan épült étteremnek, vendéglőnek vagy szállodának nevet kell adni: Rianás, Magyar Tenger, Fogas, Vén Halász. Az elkésett biedermeier hangulatokra is van árnyalat: Hableány, Seülő, Hullám. A villák homlokára a kétértelmű -lak végű szavakat írják az újdonsült tulajdonosok: Várlak, Hívlak, Megkoplaltalak.

A harmincas években divatba jön a Balaton. De az élet itt sem lehet más, mint az országban. A Balaton berendezése is olyan, mint a

31