Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Hat csöndérnek nincsen annyi hatalma…
polgári lakásé. Talán itt még hivalkodóbbak a színek. A gróf motoros hajója pöfög a vizen. A nagykereskedő teniszpályáit ‘építtet a lányának. A nyugállományú katonatiszt csak saját strandján hajlandó áztatni testét. Aki teheti, repülőgépen érkezik a tó mellé. A bélatelepi nyaralók tulajdonosai az ismert imdóház stílus helyett a maguk 'flancos ízléséhez szabva terveztetik meg az állomás épületét. Néhány különcködő úr telepszik a tó mellé. Szemesen romantikus, tornyos, várkastélyszerű épületet rakat egy csodabogár. A fonyódi hegy tetején felépül egy Jófcai-re- gónythősnek is dicséretére váló ötletből a kripta-villa: a menyasszonyát elvesztett vőlegény kettejük nászá ágyát faragtatja meg rózsaszín márványból, a szobrot a villa pincéjébe zárja, ahová a beteljesületlen szerelem naponta jár le áldozni. A déli part nyaralód közül Földvár viszi el a pálmát. Kastélynak beillő villák épülnek, a szállók között kaviccsal fölhántett széles utak kígyóznak. A magyar. arisztokrácia egy része költi álbt a pénzét. Ambrus Zoltán elbeszélésének hősét, Berzsenyi bárót joggal hozza ide, hogy íki- nevettesse a figura sznobizmusát. Földvárnak, ha nem is rokonszenves, de stílusa van. Ugyanúgy, mint a Rózsadombnak, a pesti köriutaknaik, a (hajdani Andrássy útnak. Ugyanannak a pesti nagypolgárságnak és arisztokráciának az ízlése alakította ki épületeit, parkjait, sétányait. Földváron nyaral Karádi Katalin. Itt van Bajor Gizi lakosztálynak beillő villája: a nappaliban kandalló, a vendégszobában magyaros bútorok fogadják a látogatót, a hálóiban törökös ülőpuffok kínálják a kényelmet. Harczag Ferenc Földváriról szerzi be (budai kertijébe a rózsatöveket. De iné legyünk igazságtalanok. A Balalton nemcsak a jacht-tulajdonos báróé, hanem a lélekvesztőt foltozó legényé is, nemcsak a kastélyt építtető nagykereskedőé, hanem a vasúti, balkteré is, A Balaton nemcsak a katonatisztté, hanem a kispénzű tanáré is, miemosak az ünnepelt színésznőé, hanem a szegény költőé is. Németh László Berónyben egy kvietált (tábornok bukott gyermekéit instruálja 1928 nyarán. József Attila akkor találkozik először a Balatonnal, amikor beteg idegeit nyugtatni érkezik a tó mellé. Szabó Lőrinc a füredi mólón Bajor Gizivel új rádió-előadásának tervét beszéli meg, melyhez a színésznő közreműködését szeretné megnyerni — sikertelenül. Hat csöndérnek nincsen annyi hatalma . .. Sokszor hallattuk-olvastuk, hogy Dunántúlon, a Balaton melléken nincs nagy hagyománya a haladó gondolatnak, a szociális népmoz- gailomnak. Itt konzervatívabbak az embereik, korán keresztvíz alá hajoltak a fejiek, közelebb esett Bécs, mindig nagyobb volt a jólét. Elmélet is született arra, hogy a második világháború idején a Dunántúlon miért nem bontakozott (ki ellenállási mozgalom. A Balaton tükre az amerikai liiberátorok iránytűje volt, fölötte gyülekeztek az ellenséges repülőrajok. Nagy volt itt a német nyomás, nem lehetett elbújni, partizán-akciókat kezdeni . . . 32
