Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Magyar szálláshelyek
A népvándorlás harcias törzsei isimét a földváraikat népesítették be. Az avar sírokból főként fegyverek, harci eszközök kerülnek elő. A rómaiaktól meghonosított kultúrát és szellemi életet nem is ők, hanem a már korábban betelepült szlávok menták át a magyaroknak. Már a dunántúli római léletek egy része is keresztény emlék. A IX. században a Balaton vidékére érkező magyarok is főként keresztény szláv népeket találnák. Bribiná keresztény szláv fejedelem székhelyét a Kiis-Balaton mo- csárvilága rejtette. Magyar szálláshelyek A honfoglaló magyarok először a Dunántúlt szállták meg. Itt voltak a fejedelmi törzs szálláshelyei, és a letelepülők számbeli többsége is ide húzott. Hajdan a Dunántúlt még több erdő fedte, ligetes, fás részek borították a dombokat és a völgyeket. A szilaj pásztaríkodást űző magyarokat ez a táj vonzotta. De lakott helyeket, földművelő, gazdálkodó népeket is itt találtak, főként avarokat és szLávokat. Kézai Simon írja krónikájában: »A hetedik sereg vezérét pedig Vérbulcsunak nevezték. Ez Zalában a Balaton tava körül szállott meg.« Az első egyházi központokat, püspökségeket és apátságokat is a Dunántúl alapítják az Árpádok. Zalaváron már a magyarok bejövetele előtt templomot szentelnék, s ugyanitt alapít bencés apátságot 1. István 1019^ban. A tihanyi apátság alapítólevelét I. Endre írja alá 1055-ben. A somogyvári bencés apátság I. Lászlótól nyeri javait 109Kbein. Aligha véletlen, hogy mindhárom egyházi központ a Balaton körül fekszik. Valószínű, (hogy a mér rómaiak alatt megindult, majd a szláv népektől áthagyományozott fejlődés kapta meg itt végső kereteit. Ezéken a helyeken keresztény nyomokat találtak az Árpádok, s meglevő alapokra — gyakran valóságos kőalapokra — emelték templomaikat, házaikat, szálláshelyeiket. S hogy az első pogány lázadás, Koppány hadainak dúlása miért éppen Somogyból eredt, ugyancsak ezzel magyarázható: a régi hit megtartása itt ütközött a legnagyobb akadályba. Fenókpusztán már a rómaiak idejében őskeresztény bazilikát emeltek. A Kis-Balaton mocsaraitól védett másik fontos erősséget, Zatavárt a szláv népek építették 'ki; Cirill és Metód püspökök éveket töltenek falai között. Somogyvárt francia szerzetesek lakják, I. László többször és szívesen tartózkodik körükben. Halála után itt temetik ei, s csak később szállítják testét Váradra. E helyek nemcsak szellemi központok voltaik, hanem a Iközigazgar- tás, a gazdasági tevékenység tűzhelyei is. Az építkezésekhez mesterembereik, kőfaragók, szállítóeszközök kellettek. A kolostorok lakói, főként nyugatról jött szerzetesek, a földművelés eszközeit adták az emberek kezébe. Egy-egy apátsághoz nagy kiterjedésű birtokok tartoztak, s ezek népe gondoskodott a kolostorok életéről. A tihanyi alapítólevelet főként a benne előforduló nyelvészeti adatok értéke miatt emlegetjük. Pedig a szöveg azért 'is becses, mert hű krónika arról, milyen volt a föld és hogyan élt népe a XI. században. Az 14
