Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban

közepes teljesítményének inkább a 3—4000 kg közötti eredményt kellene elfogadni, akkor ez kereken 1940 és 2910 liter közötti eredményt jelent. Ezzel szembe állitható az 1930-as tejelési eredmény. 1930-ban a parasztgazdaságokban a május elsején termelt átlagos lejmennyiség tehenenkint 6,12 liter volt. Az uradalmakban ugyanebben az időben az átlagos tejmennyiség tehenenkint 8,83 liter volt. Bár igaz, hogy május hónap jó tejelő hónap, mégis még május elseje az az idő, amikor még nincs mindig nagy tömegű zöldtakarmány, ami megindítaná a nagy tejhozamot. Ha 300 nap laktációs időt számítunk és a május elsején mért tejet elfogadjuk általánosnak, akkor ez a parasztgazdaságokban 1830 liter évi tejet jelenteti 1930-ban. az uradalmakban pedig 2650 liter tejet kereken. Mit mutat ez a számítás? Mindenekelőtt azt, hogy a parasztgazdaságokban a gazdaságok nagy többsége igen messze volt a legjobban tejelő paraszti tehenek termelési eredményeitől. Az uradalmak átlagos tejtermelése igen közelállóit az átlagosnak mondható törzskönyvezett állomány tejtermeléséhez. Ez a számítás igen érdekes módon mulat rá arra, hogy Horthy-rendszer körülményei közölt a paraszti tejtermelés ügye az egy tehénre vonatkoztatott átlagos tejtermelésben megrekedt. 1945 táján — kivéve a megoldatlan földreformot — a parasztság számára nem maradt más hátra a hozomok emelése területén, mint a tehenek fajtajellegének javítása. A törzskönyvezés lett volna hivatott ezt az ügyet előmozdítani. Ennek ellenére 1944-ben az ellenőrzésbe bevont tehenek száma a parasztgazdaságokban 4000 db körül mozgott. A tejtermelés elemzése is azt mutatja, hogy mind a tulajdonviszonyokban, mind a gazdasági életben, mind a gazdaságpolitikában demokratikus fordulatra volt szükség ahhoz, hogy a paraszti tejtermelés az egy tehénre vonatkoztatott termelés kérdésében is előre léphessen.