Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban
A törzskönyvezett tehénállomány alakulása a megyében fajták szerint 1940/4l-ben a következő volt: A gazdaságok jellege Telivér Siemmenthali Magyar Borzderes siemmenthali tarka Uradalmi 268 29 1277 29 Paraszti 472 13 751 — A törzskönyvezés célja az volt, hogy kinyomozza az ellenőrzés alá vett tehenek tejtermelő képességét. Az éves ellenőrzés alá fogott tehenek termelését kis és nagyüzemek szerinti megoszlásban az alábbi táblázat mutatja: A gazdaságok jellege Átlagos termelés Emelkedés az alap évvel szemben Tej kg Zsír % Tej kg Zsír % Uradalmi 2974 3,69 333 13 Paraszti 2521 3,81 258 11 !37 *. Ennek a fejezetnek az elején már kimutattam, hogy a nagygazdaságok azért tudtak egy tehénnel nagyobb fejési átlagot elérni, mert a takarmánytermelésben kedvezőbb helyzetben voltak, mint a parasztgazdaságok. A megfelelő tudományos kísérletek kimutatták, hogy a magyar tarka marha meghálálja a fiatal korban kapott jó takarmányozást. Sajnos a parasztgazdaságoknál sokáig fennmaradt az a rideg marhatartásból származó szokás, hogy a leválasztott szopós borjakat silány élelmezésre ítélték. Valószínűnek kell tartanunk, hogy ez a régi rossz szokás is és a kisüzem korlátolt lehetőségei okozták a parasztgazdaságok ellenőrzés alá fogott teheneinek alacsonyabb tejtermelését. Az éves ellenőrzés alá fogott tehenek alacsonyabb tejtermelése a parasztgazdaságokban még egy tényezőnek volt alá vetve. Ez pedig az volt, hogy a parasztgazdaságokban aránytalanul több borjiit nevellek föl, mint az uradalmakban. Az 1911-es állatszámlálás lehetővé teszi a borjak sorsának nyomon kísérését. Az év utolsó 12 hónapjában ellett borjak megoszlása a következő volt: A gazdaságok Tovább tenyésztésre nagysága meghagyott eladott 100 kh. alatt 24 608 6138 100 kh. felett 4457 385 Levágott borjak Az elhullott és eladásra házi szük- elvetélt borségletre jak száma 7766 79 1630 831 86 903 m . í37 / a . Kelemen Ernő: Az Alsó-dunántúli Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének működése. 1940—41. évben. Kaposvár. Az éves ellenőrzés alá fogott tehenek száma kisebb volt, mint az egész törzskönyvezett állomány. Ennek oka az, hogy a törzskönyveztetni óhajtott tehenek csak egy évig álltak ellenőrzés alatt, bármilyen is volt életkorúk. Ezeknél a teheneknél az »éves« tehenek megtévesztő szakkifejezést használja a törzskönyvezés, ami nem a tehenek életkorára vonatkozik, hanem arra, hogy egy évig álltak ellenőrzés alatt. 138 Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 41. kötet.
