Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban
A látrányiak vásárolt marhái teljes egészében vöröstarkák voltak. A szőrzet színe a fajtajelleg egyik árulkodó jele. Az a több ezer marha, ami a megye határán túlról került a megyébe és a községi bikaállomány tarka jellege előidézte, hogy évről évre az első világháború előtt rohamosan csökkent a szürke magyar marha száma 1904-től 1909-ig a megye marhaállománya fajták szerint így alakult: Év A szarvasmarha-állomány fajta szerint magyar tarka borzderes bivaly összesen 1904 49 827 118 531 1 660 4 594 174 612 1905 43 043 128 081 644 4 491 176 259 1906 41 197 132 764 925 4 240 179 126 1907 36 879 141 801 413 4 165 183 258 1908 34 401 139 531 721 4 122 178 775 1909 31 527 137 777 728 4 304 174 336 A szürke magyar marha hat év alatt több mint 18 ezerrel csőikként. tarka marha száma ezalatt az idő alatt több mint 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok meggyőznek arról, hogy a marhaállomány szürke magyar részét tarka marhával cserélték ki. Ez a folyamat akkor gyorsult meg és végződött be, amikor elindultak az állami bika- ós tehénbeszerzési akciók. A folyamat ezen akciók nélkül is végbe ment volna. Az állami akciók azonban erősen meggyorsították ezt a folyamatot. Az első világháború előtti években szinte teljesen befejeződött a marhaállomány fajtajellegének átalakulása. Az a magyar marha, ami még maradt, már alárendelt jelentőségű volt. A régi szürke magyar marha már csak az uradalmak igásökrei között volt megtalálható. * * * A két világháború között a tenyésztő munkában a legjelentősebb a törzskönyveztetés volt. Az első világháború előtt is folyt törzskönyveztetés, de ez nem hivatalos állami tevékenység volt, hanem az O.M.G.E. Budapesten felfektetett egy törzskönyvet, megyénkint pedig az ügy fejlettségétől függően tejelést ellenőrző körzeteket szerveztek. A tehenészetek ellenőrzésébe kizárólag a nagybirtok kapcsolódott be. A széles körű törzskönyveztetés a megyében 1926-ban indult meg. A megindításban Kiss Elemér és Nádújfalvy József is Fonó községnek tulajdonítják a kezdeményező szerepet 134 . Valóban a két háború között ez a község indította el a törzskönyveztetés. De nem Fonó az első község, amely a megyében törzskönyveztetett. Az első község Alsók volt, ahol még 1911-ben 22 szarvasmarhát törzskönyveztek 135 . Eme falu törzskönyves marháinak száma 1914-re 46 db-ra 133 KÁL. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1909. Alispán évnegyedes jelentése. 1909. aug. 2. 134 Kiss Elemér és Nádújfalvy József id. munkái. 135 KÁL. A Gazdasági Felügyelőség iratai. 1911. 846. sz. irat.
