Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban

100 k. holdig 100—1000 kh 1000 kh. felett A fejt tehenek száma A fejt tej literben Egy tehénre eső tej 1930. május 1-én literben 42 681 261 332 6,12 2 459 20 590 8,37 5 095 46 162 9,06 Az 1895-ös és az 1930-as adatok hasonlóságot mutatnak. Minél nagyobb volt a gazdaság, annál jobb volt az egyes tehén tej termelése. Mégis az 1930-as adatok nagyobb különbségeket tüntetnek fel, mint az 1895-ös adatok. A na­gyobb különbség magyarázata az, hogy nemcsak a nagyüzem előnyeit használ­ta ki a nagybirtok, hanem az is, hogy az uradalmakban a szarvasmarha-sűrűség alacsonyabb volt, jobbak voltak földdel ellátva, több szálas takarmányt termel­hettek, mint a parasztgazdaságok. Azaz jobban tudtak takarmányozni és ennek révén nagyobb fejési átlagot értek el. Említést kell tenni arról, hogy a paraszt­ság 1895-ben több tarka marhát tartott, mint az uradalmak. Közismert, hogy a tarka marha tejelő képessége jobb, mint a szürke magyar marháé. Ezért is kisebb volt a különbség a parasztgazdaságok és az uradalmak tejtermelési átlagai kö­zött, mint 1930-ban A nagybirtok 1930-ra előre jutott a tarka marha tenyész­tésében. Mindezek együttvéve azt eredményezték, hogy az uradalmak fejési át­laga jóval nagyobb volt, mint a parasztgazdaságoké. Azonban, ha az egész me­gyében termelt tej mennyiségét tekintjük, akkor meg kell állapítani, hogy a pa­rasztság a 30-as évek közepén négyszer annyi tenyész- és fejőstehenet tartott el kisebb földdarabon, mint a nagybirtok. Több tehenet fejt a tenyész- és a fejős­tehén állományból viszonylagosan is a parasztság, mint az uradalmak. A pa­rasztgazdaságok fejési átlaga ugyan kétharmada volt az uradalmak fejési átla­gának, de a négyszer több fejőstehén, a fejt. tehenek nagyobb aránya mégis azt eredményezte, hogy a megyében a termelt tej tömegét a parasztság termelte. 1930. május 1-én a parasztság által termelt tej mennyisége 261 332 liter volt, szemben az uradalmak által termelt 86 752 liter tejjel. Tehát a szarvasmarha hasznosításának fő területén: a tejelő tehenészetben a parasztgazdaság az egy­ségnyi földterületen nem egészen háromszorannyi tejet termelt, mint az uradal­mak. Bár a parasztgazdaságok kisüzemek voltak és emiatt olyan előnyöktől estek el, amelyeket az uradalmak a nagyüzem gazdasági előnyeinél fogva kihasznál­hattak, mégis a szarvasmarha-tenyésztésben a parasztgazdaság haladóbb típust képvisel, mint a feudális maradványoktól súlytott uradalmak. A parasztgazdaság nem azért haladóbb típus, mert kisüzem, hanem azért, mert a paraszti földtu­lajdon-forma, amely a 48-as polgári forradalom talaján keletkezett, haladóbb tulajdonforma, mint a feudalizmus méhében kialakult nagybirtok, amelynek a 48-as polgári forradalom következetlensége révén sikerült megőrizni a régi feu­dális formákat és arányokat. Láthattuk, hogy az uradalmak a megye mezőgaz­daságában nagyjelentőségű szarvasmarha-tenyésztés területén egy évszázad alatt még annyira sem voltak képesek kihasználni a nagyüzem előnyeit, mint ameny­nyire a parasztgazdaságok kihasználták a kisüzem adta lehetőségeket. A megye 111 U. a., mint a 109-es jegyzetben idézett Statisztikai Évkönyv.

Next

/
Thumbnails
Contents