Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban
torzítás, mert az 1895-ös felvétel az 5 kh. alatti gazdaságokból nem gyűjtött adatokat. Az 1930-as felvétel a földnélküli gazdaságokból szintén nem gyűjtött adatokat. A torzítás mértéke azonban nem olyan nagy, hogy a két felvétel eredményeit ne lehetne felhasználni. A 100 kh. feletti gazdaságoknál azért hagytam meg az 1000 kh-as halárt, mert ez a kategória sok tőkés bérlelet tartalmazott. A korszak alapvelő osztályellentélét a 100 kh. alatti és feletti kategóriák tükrözik vissza. Ez az ellentét a parasztság és a nagybirtokos osztály ellentéte. Minőségi különbség e két fő kategória marhatartásában volt. A fejt tehenek százalékos részesedése az egész tehénállományból az alábbiak szerint alakult. Év 100 kh-ig 100—1000 kh-ig 1000 kh. felett 1895 84,8 81,5 83,7 1930 76,6 63,3 69,4 109 . A táblázat hasonló következtetésre nyújt lehetőséget, mint amilyen következtetéseket le lehetett vonni a tejgazdaságok általános fejlődéséi mutató adatokból. A tejgazdaság erősebb volt a parasztgazdaságokban, mint az uradalmakban. A táblázat adatai szintén arra mutatnak, hogy a parasztgazdaságokban a tehenek nagyobb százalékát fejték, mint az uradalmakban. Ezután felvetődik az az izgató kérdés, hogy a különböző birtokkategóriák fejési átlaga mennyi volt. Sajnos az 1895-ös az 1930-as fejési adatokat nem lehet összevetni, mert mindkét felvétel más úton járt. 1895-ben az egész évi tejhozamot tüntették fel, 1930-ban csak a május 1-én fejt tejet, tüntették fe. Az évi tejhozam 1895-ben: 100 k. holdig 100—1000 k. hold között 1000 k. hold felett 921,4 liter 960,2 liter 1018,5 liter "". Az 1930-ban számba vett fejési eredmények a következőképpen < szlottak meg az egyes birtokkategóriák között: m A táb.'ázato-t a 103-as jegyzetben idézett munkából és a Statisz'ikai Évkönyvek 1930-a r ; kötetéből állítottam össze. Az 1895-ös és az 1930as adafelvélel alapján megadott fejt tehenek százalikos arányát az egész tehénállomány százalékában nem lehet teljes hitelességűnek elfogadni. Az a tény, hogy 1895-ben magasabb volt a fejt tehenek aránya, mint 1930-ban, ellentmond az eddig feltárt adatoknak. Ez az ellentmondás abból származik, hegy 189^-ben a fejt tehenek százalékos arányát nem teljesen számlálás alapján állapították meg, hanem számtani művelet segítségével becsülték. Az ellentmondást még kiélezte, az, hogy 1930-ban: »Az adatok csak a földdel bíró állattenyésztők teheneinek számát és azok tejelési eredményeit tüntetik fei.« Míg a fejt tehenek százalékos részesedését az egész tehénállományból nem lehet a valóságnak megfelelő adatnak elfogadni, addig a különböző birtokkategóriákban szereplő fejt tehenek egymáshoz való aránya erősen megközelíti a va'óségot. Ennek oka az, hogy a birtokkategóriák közötti százalékos arányok megállapításánál egy-egy felvétel határain belül maradunk. Az elkövetett hibák pedig minden birtokkategóriánál arányosan befolyásolják a kategóriák számát. 110 U. a., mint a 103-as jegyzetben idézett munka.
