Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése a két világháború között
Járás Az egész szarvasmarhaállomány db A legelőre járó szarvasmarhák db %-ban Barcsi 13 201 10 581 80,1 Csurgói 16 044 6 987 43,5 Igali 12 944 4 274 33,0 Kaposvári 21 787 10 644 48.8 Lengyeltóti 12 198 7 545 61,8 Marcali 23 848 15 272 64,0 Nagyatádi 14 622 10 461 71,5 Szigetvári 15 454 10 582 68,4 Tabi 14 609 6 497 44,4 Kaposvár 890 221 24,9 Összesen 145 595 83 064 57,0 m . A legkiterjedtebb volt az istállózás az igali. a csurgói, a kaposvári és a tabi járásokban. E négy járás területén van a bárom tejgazdasági körzet. A két világháború között tehát továbbra is megmaradt a tejtermelés fő formája ezeken a területeken az istállózás. Az istállózás tekintetében továbbra is elmaradott járás volt a barcsi, a nagyatádi, a szigetvári és a marcali. Nagyatád állattenyésztését így jellemzi a község történetírója: ,,Az állattenyésztés módja nálunk az úgynevezett istállózó pásztorkodás. A meleg időszakban a jószág a legelőn van pásztor felügyelete alatt, hideg időszakokban és éjjel mindenkor az istállóban tanyáz" 107 . Amint az idézőiből látható még az istállózásban elmaradt, területeken is a régi rideg marhatartás eltűnt és egy széleskörű legeltetéssel összekötött istállózás lépett helyébe. Ez a mód természetesen ezen a területen is utat nyitott a tejgazdaság fejlődésének. A kifejezetten tejgazdasági körzetek eredményeit azonban nem tudták megközelíteni. * * * A két világháború között csökkent a megye szarvasmarha-állománya. A visszaesés okai sokrétűek. Felderítésük további erőfeszítést kíván a teljességre törekvő oknyomozáslól. Az okok jellege olyan, hogy forrásaik nem csupán csak a megyében lelhetők fel. Hiszen a kél világháború közölt országosan is csökkent a szarvasmarha-állomány. A visszaesés néhány vonatkozására azonban már most rá kell mutatni. Az az érvelés, amely szerint a visszaesés fő oka a békeszerződés után keletkezett gazdasági helyzet volt, amit a Horthy-korszakban olyan sokat hangoztattak, nem állja meg a helyét. A békeszerződés értelmében elcsatolt területen a lakosság száma nem csökkent, de a lakosság életszínvonala sem volt alacsonyabb, mint a monarchia időszakában. Ezeken a területeken továbbra is szükség volt a marhára, mint vágóállatra, de a szarvasmarha-tartásból származó l0!; Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 105. kötet, 107 Buries László id. munkája.
