Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése a két világháború között
A tavaszi állatösszeírások alkalmával mindig kevesebb marhát ínak össze, mint a statisztikai felvételeknél. Ez látható volt 1911-ben és 1935-ben is. 1935-ben a statisztikai felvétel 145 595 db szarvasmarhát írt össze, szemben a közigazgatási adatokból származó 134 711 db-bal. A hiba abból származott, hogy a közigazgatás szervei a falvaktól távol eső településeket nem igen keresték fel. A hiba majdnem 10 százalékos. Ezen számok azonban rámutatnak a fejlődés hullámzására. 10 százalék hozzáadásával pedig a tényleges létszám megközelíthető. A számok azt mutatják, hogy a két világháború között visszaesett a szarvasmarha létszáma a megyében. A gazdasági válságnak és a fellendülésnek megfelelően ingadozott az állomány száma. A szarvasmarha-állomány számbeli mélypontját 1934-ben érte el. Az erős visszaesés a nagy világgazdasági válság hatása volt. 1944-ben volt az állomány a legmagasabb. Ez a háborús konjunktúra hatása volt. Az állomány elérte az 1895-ös létszámot. A Mezőgazdasági Kamara szakemberei korán észrevették a szarvasmarhaállomány visszaesését. Sőt a Kamara: „. . . a mutatkozó hanyatlás megakadályozása végett Somogy, Baranya és Tolna vármegyék egymással határos részein bonyhád—siemmenthali tájfajta tenyésztő szövetkezetet alakított" 99 . Azonban ez az intézményes akció sem tudta elérni, hogy a megye szarvasmarha-állománya ne essen vissza. Vajon a két világháború közötti időszakban az állomány csökkenése nem járt-e együtt a marhatartás javulásával? Az első és legfontosabb, amit meg kell vizsgálni, a tejgazdaság további fejlődését. 1911 és 1935 között az egész marhaállományon belül a tenyész- és a fejőstehenek száma és százalékos megoszlása az alábbiak szerint alakult: Év összes szarvasmarha Fejős- és tenyész- A fejős- és tenyésztehén db tehén db %-os megoszlása Ï9ÏÏ 188 813 78 814 1935 145 595 71049 A létszám csökkenése ellenére növekedett a tejet adó tehenek aránya. Bővült a megyében a tejgazdaság. A tejgazdaság fejlettségének másik oldala a tehenek fajtája. A jó és kevésbé jó tejelő tenyész- és fejőstehenek 1911-ben és 1935-ben az alábbiak szerint oszlottak meg: adatok a megfelelő évben a Kaposvári Állami Levéltárban őrzött közgyűlési jegyzőkönyvekben levő alispáni évnegyedes jelentésekben találhatók. 1920-ban a megyében volt 150 225 db szarvasmarha, 1921-ben 161 249, 1940-ben 153 311, 1941-ben 153 489. 99 KÁL. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Igazgató-választmányi jegyzőkönyvei. 1925. nov. 27. 100 A táblázatot a 6-os jegyzetben idézett munkából és a Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 100. kötetéből állítottam össze. 41,7 48,7 100
