Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak
A marcali főszolgabíró jelentette, hogy „Bolháson röpiratok által terjesztett szocialista izgatás volt, Belegben a cselédek közt minden ok nélkül fellépett az elégedetlenség, mivel azt hitték, hogy több gazdaságban cselédhiány van és így máshol nagyobb bérért elszegődhetnek.” Mivel a napszámbérek magasabbak voltak, szívesebben jártak napszámba a cselédek. A cselédekkel való bánásmód sem volt kielégítő. A 284/1907. számú főispáni jelentésben, amelyet a belügy- és földművelésügyi miniszternek tett a főispán, ezeket olvashatjuk: „Ha a cseléd marháját és sertését jól eltarthatja, ahol tengeriföldje kellő minőségű földben adatik ki, ahol fizetést és gabona járandóságát pontosan és jóminőségben kapja ki, ahol tisztességes lakása van és jó bánásmódban részesül, ahol nem lesz túlerőltetve a munkában, ott teljes békességben meg van. Mindenesetre nagyban hozzájárul a megelégedettség előmozdításához, ha nem is annyira a fizetését javítják, hanem mentesítik az adózástól, az iskolai és ehhez hasonló terhek viselésétől.“ Ugyanez a jelentés tette szóvá, hogy a „Földmunkás Szövetség által terjesztett röpiratok kétségtelenül hatással voltak a munkások magatartására.” Az összes közigazgatási közegeket a legéberebb megfigyelésre utasította a kormány és elrendelte, hogy a munkásizgatókkal és rendbontókkal szemben „minden törvényes eszközzel” lépjenek fel. Hatósági jelentések különféle bérmozgalmakról 1906. július 22-én kelt alispáni jelentésekből kiderül, hogy „a közelmúlt napokban a zákányi, sánczi és balatoncsehi bérgazdaságok cselédsége között elégedetlenség jelentkezett, de a hatóság gyors beavatkozása folytán a mozgalmat elfojtották.” Ugyancsak e jelentésből tudjuk meg, hogy májusban bérharcba kezdtek a barcsi hajómunkások, mintegy 130-an és június hó folyamán Szigetvárott a Neumann Lipót cipőgyár mintegy 100 munkása. Az ellentétek két nap alatt kiegyenlítődtek. A tahi főbíró 1906. december 9-én (iratok: 649/1907. főisp. sz. a.) jelentette, hogy a „munkaadók — úgylátszik tartózkodtak az idén aratómunkások ajánlásától... elfogadható oka ennek az 1905. évi sztrájk és a jövőre nézve többé-kevésbbé fennforgó bizonytalanság.” 1906. május 15-én a zselickisfaludi csendőrőrs jelentette a kaposvári főszolgabírónak a márcadópusztai cselédsztrájkot. A jelentés szerint a 20 főből álló pusztabeli cselédség marhái részére Plauder Emil gazdatiszttől jobb legelőt követelt. A gazdatiszt a cselédek kérését elutasította. A cselédség erre megtagadta a munkát és csak akkor folytatta, amikor tudomást szerzett a csendőrség értesítéséről. Az elmúlt év nyarának keserű tapasztalatai nem tudták józanabb belátásra bírni a nagybirtokos megyét. Százával kellett a Felvidékről, különösen Nyitra megyéből mezei munkásokat szerződtetnie Somogy és az ország legnagyobb bérlőjének: a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaságnak. 31
