Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
el. A rendelkezés érzékenyen érintette a nagybirtokokat, mivel Somogy vármegyébe a nagy nyári munkák idejére évek óta érkeztek idénymunkások Zala, Borsod, Bereg, Bars, Nyitra és Zemplén vármegyékből.189 A gyermekek munkaerejének fokozottabb mezőgazdasági igénybevétele érdekében, a vallás- és közoktatásügyi miniszter augusztus 14-én kelt rendeletével a hadiállapot idejére a gazdasági ismétlő' iskolai tanítást190 felfüggesztette, az elemi népiskolák utolsó három évfolyamát191 pedig felmentette az iskolába járás kötelezettsége alól.192 A cséplési munkálatok „dacára a nagymértékben mutatkozó munkáshiánynak”, szeptember végén befejeződtek, de a terméseredmények „nem elégítették ki a gazdák várakozását”. A vármegye területén átlagosan kataszteri holdanként 1914-ben búzából 7,5 mázsa, rozsból 7,5 mázsa, árpából 7,5 mázsa, zabból 8 mázsa termett.193 1913-ban - az aratást megelőző két hónapos szakadatlan eső dacára, s az országos átlagot felülmúlva — 8,79 mázsa búza, 7,63 mázsa rozs, 8,23 mázsa árpa, 7,65 mázsa zab termett átlagosan kataszteri holdanként.194 Burgonyából, kukoricából és cukorrépából jó volt a termés, de az őszi vetési munkálatok igen nehezen folytak. Az igavonó állatok katonai igénybevétele miatt a gazdák nem tudtak trágyát hordani a földekre. Az 1912. évi LXIX. te. értelmében ugyanis a hadiállapot tartama alatt az állattartók lovaikat (öszvéreiket, szamáröszvéreiket, szamaraikat) és fogatos járműveiket megfelelő kárpótlás ellenében kötelesek voltak átengedni az osztrák—magyar haderőnek. Egy-egy járás területéről a 4 évesnél idősebb lovak 50%-át szabadott hadi célokra igénybe venni.195 Október 17-én a belügyminiszter a hadviselés céljaira elvont gazdasági munkaerő pótlása tárgyában megkeresést intézett a főispánokhoz. A közélelmezés zavartalansága szempontjából rendkívül fontos őszi mezei munkák (szántás és vetés) elvégzése érdekében, a miniszter „egymás kölcsönös segítésére” szólította fel az itthon maradottakat. A közigazgatási tisztviselőket felhívta, hogy a munkaerő vagy igavonó állat nélkül maradt kisgazdák (kisbérlők) földjeit hatósági úton, az általános közmunka kötelezettség196 197 lerovásaként műveltessék meg. A miniszter hangsúlyozta, a hatóságoknak a segítséget kérők gazdasági helyzetét vizsgálat alá kell vonniuk, s az arányos munkabeosztásról is gondoskodniuk kell, még pedig úgy, „hogy a más földjének megművelése miatt, a saját földjén való szántásvetéstől vagy más gazdasági munkától senkit el ne vonjanak”.191 A miniszteri rendeletre válaszul, október 31-én a Nagyatádi járás főszolgabírója jelentette a főispánnak, hogy közigazgatási területén „úgy a nyári, mint az őszi gazdasági 189 MNL SML Fó'ispáni általános 477/40/1914. sz. 12107/eln./1914. HM. sz. 190 A gazdasági ismétlő iskolákban a 12-15 éves tanulók az elemi népiskola V. és VI. osztályának tananyagát ismételték át, emellett a fiúk mezőgazdasági alapismereteket, a leányok pedig háztartási alapismereteket tanultak. A szorgalmi idő novembertől márciusig heti hét óra, áprilistól júniusig heti négy óra volt. 191 A hatosztályos elemi népiskolák 10-11-12 éves tanulói (TV., V., VI. osztály) mentesültek az iskolába járás kötelezettsége alól. 192 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. augusztus 27. 673-674. p. 193 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 19. 859. p. 194 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1913. november 13. 888-889. p. 195 1912. évi LXIX. törvénycikk a lovak és járművek szolgáltatásáról. Magyar Törvénytár. 1912. évi törvényezikkek. Budapest, 1913, Franklin-Társulat, 883-894. p. 196 Az 1890. évi I. törvénycikk alapján minden 18 éves kort elért, de 60 évet még be nem töltött férfit útadó terhelt. (1890. évi I. törvénycikk a közutakról és vámokról. Magyar Törvénytár. 1889-1891. évi törvényezikkek. Budapest, 1897, Franklin-Társulat, 169-236. p.) Somogy vármegyében az igavonó állattal nem rendelkezők 3 nap kézi napszámot, vagy ezzel egyenértékű 3 korona váltságösszeget, az igavonó állattal rendelkezők 1 nap igás napszámot, vagy ezzel egyenértékű 6 korona váltságösszeget voltak kénytelenek leróni. Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 5. 797—799. p. 197 MNL SML Fó'ispáni bizalmas 63/1914. sz. 7627/eln./1914. BM. sz. 49
