Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
előnyeire, közgazdasági és hazafias céljára figyelmeztetve hívják fel őket arra, hogy e kérdést megfontolás tárgyává téve, terjesszék az e célból sürgősen összehívandó képviselőtestület elé, akik a kölcsön jegyzését illetve az alapok ilyen célra való felhasználását névszerinti szavazással határozzák el. ”101 Mivel a községek államkölcsönjegyzésére vonatkozó döntéséhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének jóváhagyása szükségeltetett, a következő' évnegyedes közgyűlésre pedig februárban került sor, az alispán engedélyezte, hogy a képviselő-testületi határozatok felsőbb jóváhagyás előtti végrehajtását.102 November 12-én a vármegye alispánja érzelmes, szép felhívást intézett a vármegye lakosságához a hadikölcsön jegyzése érdekében CM haza kérő szóval fordul hozzánk...”). A kötvény jegyzését a felfokozott közhangulat mellett, kondíciói — 5 éves futamidő, 6%-os kamat — is elősegítették. Az alapkötvény értéke 50 korona volt, amely összeget három részletben is lehetett fizetni, így a jegyzésben a szerényebb viszonyok között élő polgárok is részt vehetett. Az alispán felhívása kiemelten hangsúlyozta a társadalom különböző anyagi helyzetű rétegeinek szükségszerű összefogását: „Járuljon e kölcsönhöz hozzá mindenki, a gazdag aranyával, a szegény filléreivel, legyen ez egy igazi magyar nemzeti tőke, a hozzá fűződő szent eszme pedig ezen nagy időknek a késő utódokra szálló gazdag öröksége. Legyen ez csakugyan kiapadhatatlan forrás, honnét a szeretet áldása száll értünk küzdő testvéreinkre és szeretett hazánkra. ”103 A vármegyei napilapokban is egymást érték a ha- dikölcsönjegyzésre buzdító felhívások.104 A falvakban az „intelligencia” (a jegyző, a tanító, a lelkész, a földbirtokos) rendszerint népgyűlésen biztatta jegyzésre a lakosságot.105 November 21-én a vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az alispán előterjesztésére — a vármegye alapok terhére — 300 000 korona névértékű hadikölcsön jegyzését határozta el. A javaslatot a jelen lévő 47 bizottsági tag egyöntetűen szavazta meg.106 Az első kötvénykibocsátás során Somogy törvényhatósága, községei és lakossága a vármegyei pénzintézeteknél összesen 13 630 000 korona értékben jegyzett hadikölcsönt. Megjegyzendő, a fenti adat nem tartalmazza egyes somogyi nagybirtokosok más törvényhatóság területén működő hitelintézeteknél történt jegyzéseit. Kaposvár Rendezett Tanácsú Város és lakossága „egymaga” 3 millió korona értékű államkölcsönt jegyzett. Kacskovics Lajos alispán 1915. január 18-án kelt évnegyedes jelentésében kimutatást közölt Somogy vármegye hadikölcsönjegyzéséról, mely járásonként külön oszlopban tüntette fel az „úri osztály” (nagy- és középbirtokosok, értelmiségiek, tisztviselők, kereskedők), a kisgazdák, illetve községek és egyházközségek (községi, egyházi és más alapok) jegyzéseit.107 Közbiztonság A háborús viszonyok miatt a közbiztonság fenntartása a hatóságok részéről különös gondoskodást igényelt. A háború előtt Somogy vármegye területén a közrendet csendőrök és önkormányzati rendfenntartó közegek vigyázták. A mozgósítást megelőzően a 101 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 12. 830. p. 102 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 12. 830. p. 103 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 12. 831—833. p. 104 A főispán felhívása. Jegyezzünk hadikölcsönt! Somogyi Hírlap, 1914. november 12. 2. p.; Az alispán felhívása. Jegyezzünk hadikölcsönt! Somogyi Hírlap, 1914. november 17. 2. p. 105 Fölsősegesd népgyűlése a hadikölcsönért. Somogyvármegye, 1914. november 18. 3. p. 106 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 26. 875-876. p. 107 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1915. február 11. 89. p. 35
