Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
a valódi létszámadatot lényegesen túlbecsülve 16 000 katona elhelyezéséről vizionált.49 Decemberben már újságcikk is foglakozott a somogyi falvakba telepített katonákkal és lovakkal, ugyanis élelmezésük és elszállásolásuk során a katonai szervek hatósági igény- bevételt alkalmaztak.50 (Kaposváron a katonai hatóságok szerzó'dött helyi kereskedőktől és iparosoktól szerezték be szükségleteiket.) A rekvirálás, vagyis élelmiszer, termény, állat és termék hadi célokra szabott áron történő' hatósági igénybevétele ezután — az ország más törvényhatóságaihoz hasonlóan - Somogy vármegyében is a mindennapok részévé vált. A vármegye közönsége természetesen kitüntetett figyelemmel kísérte a törvényhatóság területéről kiegészített ezredek, kiváltképp a cs. és kir. 44. gyalogezred küzdelmeit. Az alispán október 18-án kelt évnegyedes jelentésének első' része jól érzékelteti a közhangulatot: „A magyar nép, mely évszázadokon át védőbástyája volt nyugatnak a hódító iszlám ellen, ma is mint áttörhetetlen ércfal áll az európai békét veszélyeztető szláv törekvésekkel szemben. A lét és nem lét előtt állunk, a túlnyomó erővel szemben kevesen vagyunk, de miként őseink, mi is bízunk Istenben s bízunk önmagunkban, igazságos küzdelmünknek csak dicsőségteljes győzelem lehet a befejezése. Vármegyénk fiai elsők voltak a küzdőtéren. A somogyi 44. gyalogezred már az első mozgósításkor hadilábra helyeztetvén, azonnal a szerbiai harctérre vezényeltetett. Derék katonáink mindenütt kitűntek példás fegyelmezettségükkel, lankadatlan lelkesedésükkel és az ellenséggel szemben tanúsított hősiességükkel, ezzel érdemet szerezvén önmaguknak s dicsőséget Somogy vármegyének. Az ezrednek Sabác51 ostrománál tanúsított vitéz magatartásáról József kir. herceg hadosztály-parancsnok külön napiparancsban emlékezett meg azon feljegyzésre méltó kijelentést tevén: tudtam, hogy ők példás katonák, de most meggyőződtem róla, hogy ők a szó legszebb, legnemesebb értelmében hősök. 44-esek, dicső hősök, édes fiaim, valamennyiteknek kézszorításomat küldöm a legfelsőbb hadúr nevében s megköszönöm nektek, hogy hősiességtekkel a hazának dicsőséget és a hadseregnek hírnevet szereztetek. ” A hó'siesség azonban áldozatokat követelt. A háborúban elesett, megsebesült és hadifogságba került katonákról szóló kimutatásokat a közös hadügyminisztériumban létrehozott ún. Veszteségkimutatási csoport (K. u. k. Kriegsministerium, Verlustlistengruppe) állította össze. A veszteséglistákat Bécsból küldték szét a községi elöljáróságoknak, a járási fó'szolgabíróknak és a vármegyei alispánoknak. Sándor János belügyminiszter augusztus 16-án a hátország gyorsabb tudósítása érdekében engedélyezte, hogy az alispánok a veszteség-kimutatásokat — az eredeti listák „adataival pontosan egyező”- falragaszok útján is közzétehessék.52 Somogy két napilapja szeptember elejétől kezdte közölni a vármegye területéről kiegészített ezredek veszteséglistáit.53 Az első veszteséglista (Verlustliste Nr. 1.) augusztus 12-én jelent meg. A listán szereplő tíz katona közül ketten a 44-es gyalogezredben szolgáltak. Bayer Mátyás gyalogos és Farkas József őrvezető augusztus 2-án a zimonyi54 vasúti hídnál teljesített határvédelmi biztosító szolgálat közben sebesült meg. A gyalogezred hadkiegészítő területét képező két vármegye megosztozott a csapattest első „véres veszteségeinaz 1891-ben született 49 Hol lesznek katonák Somogybán? Somogyi Hírlap, 1914. december 10. 3. p. 50 Katonai beszállásolás és rekvirálás. Somogyi Hírlap, 1914. december 22. 3. p. 51 Sabac (magyar nevén Szabács): város Szerbiában, Belgrádtól 65 km-re nyugati irányban, a Száva jobb partján. 52 MNL SML Fó'ispáni bizalmas 42/1914. sz. 1893/res./1914. BM. sz. 53 A 44-esek veszteségei. Hivatalos kimutatás. Somogyi Hírlap, 1914. szeptember 6. 3—4. p.; A negyvennégyesek vesztesége. Hivatalos kimutatás az elesettekről és a sebesültekről. Somogyvármegye, 1914. szeptember 8. 4. p. 54 Zemun (magyar nevén Zimony): 1914-ben törvényhatósági joggal felruházott város Horvát-Szlavónország keleti részén (Szerém vármegye). Ma a szerb főváros, Belgrád egyik városrésze. 29
