Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kádár Tamás: Egy figyelemreméltó Dráva vidéki főúr a 13. század második feléből: Péc nembeli György fia Dénes nádor és országbíró közéleti pályája
rövid időre, mert február 3-án még e minőségében intézkedett, március 24-én azonban már Hont-Pázmány Tamás tűnik fel a tisztségben, míg a zalai ispánságot Héder nemzetségbeli Herrand viseli. Az utóbbi tisztséget néhány napon belül, legkésőbb április 3-án visszaszerezte, amely mellé még a nyár elején, június 4. és 17. között a királynéi tárnokmesterséget is megkapta.48 A két utóbbi - sokadik és már-már követhetetlen - kormányváltozás hátterében valószínűleg a nyughatatlan Gut-Keled Joakim állt, aki ravasz, vérbeli törtetőként előbb kiügyeskedte, hogy bocsánatot nyerjen felségárulásaiért, és visszavegyék a királyi tanácsba, majd - május-június - folyamán, Héder nembeli Miklóssal sikerült ismét befolyása alá vonni a királyt, valamint a bárók egy részét, és így végül ellenségeit kitúrni vagy eltávolítani a kormányzatból. 1274-1275 folyamán a különböző országnagyi tisztségek elnyerésében megnyilvánuló elismerés mellett egy felettébb értékes donatióban is részesült; IV. László király neki adományozta Marócsa megyét.49 A felségi kegynyilvánításról az uralkodó 1275. augusztus 11-én, bizonyos Percinus szlavóniai előkelő részére kiadott privilegiumlevelében tesz említést, annak kapcsán, hogy mint hozzáteszi; a Percinusnak juttatott marócsai, Glavnica nevű földet Dénes elfoglalta, majd pedig önként, jószántából visszaadta annak. Marócsa vár (Moravce, Horváto.), az ispánság központja Zágrábtól északkeletre, mintegy 20 km-re feküdt, a comitatus természetesen messze elmaradt az átlagos megyemérettől, legfeljebb talán 550-750 km2-re becsülhetjük, ilyenformán hozzávetőleg egy közepes, vagy nagyobb uradalom területének felelt meg.50 A marócsai ispánságban a 13. század végén legkevesebb még egy vár állt, a Medvednica-hegység keleti lejtőjén, Szentivánzelina határában található Zelna. Ez első felbukkanásakor, 1295-ben Dénes fia kezén volt, így vélelmezhető, hogy az erősséget már a nádor is tulajdonolta, vagy esetleg maga emeltette.51 A királynéi tárnokmesterségtől, amelyet egyébként Izabella (a hazai oklevelek túlnyomó részében Erzsébet) királyné, IV. László házastársa szolgálatában töltött be, valószínűleg csakhamar, 1275. október közepe előtt, de legfeljebb december legelső napjaiban, meg kellett válnia, és egyúttal feltehetően a zalai ispáni tisztet is elveszítette.52 Csák nembeli Péter, testvére, Máté és nemzetségbeli távoli rokonuk, Ugrin talán fél évig fennálló kormányzatában - több addigi főrangú méltóságviselővel ellentétben — nemhogy vezető funkcióhoz, de a jelek szerint még ispáni hivatalhoz sem jutott, és az ő megbuktatásuk révén 1276 kora nyara tájt testvérével, Jánossal, valamint Joakim bánnal karöltve ismét hatalomra került Kőszegi Miklós kormányában is csupán hónapokkal később nyert országnagyi megbízatást. Ekkor - sajnos közelebbről nem ismert 48 1275. febr. 3.: UB II. 75-76. p.; márc. 24.: CDCr. VI. 105-106. (106.) p., RA 2595. sz.; ápr. 3.: CDH V/2. 238-241. (241.) p„ RA 2596. sz.; jún. 17.: ÁÚO IX. 114-115. (115.) p„ RA 2604. sz.; Zsoldos, 2011. 33., 68., 233. p. 49 CDCr. VI. 122-123. p., RA 2632. sz.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988. (Nemzet és emlékezet.) 323-324. p.; Zsoldos Attila: Örökös ispánságok az Árpád-korban. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. Szerk.: Font Márta - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs, 2010. 84. p.; a marócsai várispánságra: Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században. Budapest, 1882. (a továbbiakban: Pesty, 1882.) 319-324. p. 50 Pesty, 1882. 320. p. 51 CDCr. VII. 215—216. (216.) p.; Fügedi, 1977. 214. p.; Zsoldos, 2011. 267. p. Zelna/Zelina romja a mai Sveti Ivan Zelina (Szentivánzelina, Zagrebacka zupanija, Horváto.) városkától északkeletre található. 52 1275. szept.: RA 143—144. (144.) p. (2652. sz.); dec. 4. e.: CDCr. VI. 152-153. p. Zsoldos A. a királynéi tárnokmesterségben 1275. aug. vége után bekövetkezett személycserét Kó'szegi Miklós nádor egy év nélküli, okt. 14-én kiadott oklevele alapján helyezte 1275 kora ó'szére (Zsoldos, 2011. 68. p.), a szóban forgó irat azonban - igaz, némileg kisebb valószínűséggel - 1276. október közepén is kelhetett, így lehetséges, hogy Dénes leváltására csak a dec. eló'tti napokban került sor (lásd ÁNHO 180. sz. regeszta kommentárja., zalai ispánsága végére: Zsoldos, 2011. 233. p.). 15
