Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
jelentésében olvashatjuk, hogy a jegyzői hivatalok apparátusának nagy részét leépítették, sokszor még a vezető' jegyzőt is elküldték. Emiatt például Igáiban egy adóügyi jegyző, Csonka Károly SZDP-tag kivételével a teljes hivatali személyzet В listára került. Csonkát kinevezték vezető jegyzővé, s három kisegítőt vettek fel mellé.112 A Marcali járásban а В listázása pártok közötti nézeteltérésekhez vezetett, több községben a hivatal működéséhez szükséges létszám sem maradt meg.113 A csurgói rendőrkapitány is arról panaszkodik, hogy a járási közigazgatási apparátus lassan és nehézkesen végzi a munkáját, amely egyre inkább több lesz, mert az elbocsátások komoly munkaerő-kiesést eredményeztek. Emellett ,,[a] szanálási rendeletek, valamint a stabilizáció érdekében kifejtett munkával szemben a közigazgatás 80%-a közömbös. Apróbb részletkérdésekkel tömik ki munkakörüket, de a nagyobb kérdésekben vagy nem mernek, vagy nem tudnak intézkedni. Ezen a téren a pártok munkája sem kielégítő, sőt utóbbi is alig érződik”.114 A fennebbiekkel szemben a Tabi járásból 1946 júniusában arról értesülünk, hogy a baloldali pártok szerint a közhivatalnokok nagy része még mindig nem felel meg a demokratikus államberendezkedésnek.115 Augusztus 1-jén azt írja a járás rendőrségének vezetője, hogy а В listázás az önkormányzatoknál megtörtént, s ennek hatására a közalkalmazottak körében némi nyugtalanság tapasztalható,116 a következő hónapban pedig már a hivataloknál is befejeződtek az elbocsátások, fennakadásokra nem találunk utalást.117 A Somogy vármegyében lefolytatott rendőrségi В listázásokkal kapcsolatban csak a Marcali járás egyik jelentésében beszélnek. Eszerint 1946 szeptemberében lezajlott a folyamat a rendőrségnél, s „az államrendőrség tagjai megnyugodtak, munkájukat nagyobb szorgalommal, lelkiismerettel végezték el ezen időpontftjól kezdve. ”A kapitány hozzáteszi, hogy az intézkedésekkel kapcsolatban a lakosság elégedett.118 A korszak egyik legfontosabb intézkedése, az 1945-ös földosztás, illetve az általa felvetett problémák és ellentétek csak a legritkább esetben bukkannak fel a jelentésekben: a Lengyeltóti és a Tabi járás rendőrkapitánya említik egy-egy jelentésükben. Az előbbi esetben a politikai hangulattal kapcsolatban olvashatjuk, hogy ,,[a] régi földbirtokosok és a nagygazdák angol közbelépéstől remélik földjeik visszaszerzését és ezt már elég nyíltan is hangoztatják, ami egyes újbirtokosok termelői készségét nagyon hátráltatják. ”119 A Tabi járás 1946. júniusi jelentésében120 azt olvashatjuk, hogy a régi és az új gazdák között van nézeteltérés, „mely abban nyilvánul meg, hogy a régebbi jobban felszerelt gazdaságok nem állanak kellőképfpjen az új gazdák támogatására, vagy ha igen, úgy a kölcsönzésért igen nagy ellenértéket követelnek”. A konfliktusok tárgyát az igásállatok és a különböző gépek használata képezi. A „fasizmus” elleni intézkedések. A demokrácia védelme A népellenes bűncselekményekkel vádolt, a korabeli rendőrségi szövegekben „fasisztának” vagy „volksbundistának” is nevezett személyek felderítése, elfogása és megbüntetése 112 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. Az Igali JK 1946. szeptember 4-én kelt jelentése. 113 Uo. A Marcali JK 1946. július 31-én kelt jelentése. 114 Uo. A Csurgói JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 115 Uo. A Tabi Jk 1946. június 3-án kelt jelentése. 116 Uo. A Tabi JK 1946. augusztus 1-jén kelt jelentése. 117 Uo. A Tabi JK 1946. szeptember 2-án kelt jelentése. 118 Uo. A Marcali JK 1946. október 4-én kelt jelentése. 119 Ltóti JK iratai. 131/1946. köz. sz. A Ltóti JK 1945. november 6-án kelt jelentése. 120 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A Tabi JK 1946. június 3-án kelt jelentése. 141
