Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
a rendőrség egyik fontos feladata volt, s az állambiztonság szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek számított. A rendőrségi jelentések több esetben szólnak erről a munkáról. A Kaposvári járási rendőrkapitány három alkalommal számol be ilyen esetről. Fröhlich József egykori kaposhomoki iskolaigazgatót, a helyi Volskbund megszervezőjét és vezetőjét 1946 júniusában fogták el.121 A következő hónapban hasonló sorsra jutott Bokor Antal és Fridler András, a budaörsi Volskbund egykori aktív tagjai, akik Németországba akartak szökni.122 Steinbacher Bernát és Baumbachl János kercseligeti lakosokat, volt SS-katonákat is átadta a rendőrség a Népügyészségnek.123 Látrány és Visz körüli erdőségekben bujkáló „fasiszták” a Lengyeltóti Járási Rendőrkapitányság embereivel keveredtek tűzharcba 1946 szeptemberében.124 Felsősegesden 1946. május 23-án Vas Imre ottani lakos „orosz- és zsidógyalázó” röpcédulákat szórt szét.125 A Csurgói járás kapitánya arról ír, hogy az 1946 júniusában hozott, a fegyverek beszolgáltatásáról szóló szigorú rendeletet „a járásban ismert többé kevésbé jobboldali beállítottságú egyének nem valami kedvezően fogadták. Ezen egyének befolyásaikat jobb érzésű, egyénekre is kiterjeszthették, mert ezen rendeletet nem minden észrevétel nélkül hajtották végre. ”126 A Marcali járás Balaton menti területein nagyszabású razziát tartottak 1946 májusában, melynek során három személyt fasiszta tevékenység, illetve demokráciaellenes magatartás gyanúja miatt a székesfehérvári gyűjtőtáborba szállítottak.127 Az Igali Járási Rendőrkapitányság fasiszta sajtótermékek begyűjtéséről számol be 1947 elején, s közel 200 ilyen jellegű könyv került elő, többek között a szökésben lévő Likl Gyula ecsenyi tanító lakásán.128 A svábok kitelepítése kapcsán a Kaposvári járásból érkezett, 1946. július - szeptember közti jelentések csak annyit közölnek, hogy folyik a németajkú lakosság kitelepítése.129 Az Igáiban 1946 júniusában keletkezett jelentésben olvasható, hogy a svábság egy része meg sem várta a kitelepítést, önként, vagyonuk hátrahagyásával távoztak Németországba. Ezt az utat választotta Varga István rendőrnyomozó alhadnagy is, holott hivatalosan fizetés nélküli szabadságot kért.130 A svábok kezdeti elégedetlenkedése belenyugvásba csapott át, júniusban megkezdődött a kitelepítés, s az érintettek „már allig [sic!] várják, hogy német országba [sic!] érjenek-”131 Hosszú hallgatás után, a következő év februárjában bukkan fel ismét a téma a jelentésben: az Igali járás területén 11 sváb község van, a körözöttek kézre kerítése lassan folyik, amit az is akadályoz, hogy sokan a Tabi járásban (Zics, Kapoly és Zala) rokonaiknál rejtőztek el, vagy mint mezőgazdasági alkalmazottak húzzák meg magukat. A rendőrkapitány megyei razzia elrendelésében látja a kérdés megoldását.132 Antidemokratikus kijelentések és szervezkedések ügyében is többször nyomozott a megye rendőrsége. Az Igali járás területén Rácz Ferenc göllei iskolaigazgató és tanító, Rácz Vali énekesnő és színésznő apja állítólag „magyar demokrácia és magyar kommunizmus ellen súlyos kijelentéseket” tett. A nyomozás lefolyt, de nem vették őrizetbe Ráczot, mert 121 Uo. A Kvári JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 122 Uo. A Kvári JK 1946. augusztus 2-án kelt jelentése. 123 Uo. A Kvári JK 1946. október 3-án kelt jelentése. 124 Uo. A Ltóti JK 1946. október 1-jén kelt jelentése. 125 Uo. A Natádi JK 1946. május 31-én kelt jelentése. 126 Uo. A Csurgói JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 127 Uo. A Marcali JK 1946. június 1-jén kelt jelentése. 128 Uo. Az Igali JK 1947. február 2-án és március 2-án kelt jelentése. 129 Uo. A Kvári JK 1946. július 3-án, augusztus 2-án és szeptember 3-án kelt jelentése. 130 Uo. Az Igali JK 1946. június 2-án kelt jelentése. 131 Uo. Az Igali JK 1946. július 11-én kelt jelentése. 132 Uo. Az Igali JK 1947. február 3-án kelt jelentése. 142
