Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
történteket.104 Igáiban 1947 februárjában két népgyűlést is tartottak az összeesküvés kapcsán, s a járási kapitány megállapítása szerint a lakosság elítéli, megbélyegzi az összeesküvésben való részvétellel vádolt személyeket, s szigorú megbüntetésüket kívánja.105 Ha ezen mondatok tartalmát igaznak tekintjük (az nem derül ki a jelentésből, hogy hogyan jutott a kapitány erre a megállapításra), leszögezhető', hogy az MKP propagandája sikeres volt, még vidéken is. A pártok tagságán kívül politikával igen ritkán foglalkoztak az emberek, a Csurgói járási rendőrkapitány jelentéseiből például kiderül, hogy a járás lakossága közömbös és fásult a politikával szemben, csak kevesen vesznek részt a pártéletben.106 107 A Lengyeltóti járás rendőrkapitányának jelentéseiben vissza-visszatérő mondat, hogy a „politikai hangulat nyugodt”. A járás területén egyszer fordult elő komolyabb, valószínűleg politikai indíttatású eset, az úgynevezett „látrányi népítélet”.101 Látrány községben 1946 augusztusában Fehér István községi bíró és Harangozó Zoltán tanító, az FKgP tagjai Rádi Ernőt, a Kommunista Párt helyi gondnokát „lakásáról erőszakkal kivonszolták, összeverték, összekötve a falun keresztül hurcolták és csak a rendőrség beavatkozása mentette meg a súlyosabb sérülésektől”. A két elkövetőt őrizetbe vették. Fehér István korábban is eljárás alatt állt már népellenes cselekedetek miatt, s a nála tartott házkutatás puskaport, sörétet és töltényeket tárt fel. Harangozó Zoltánt már internálták amiatt, hogy levente főoktató, valamint vezetőségi tagja volt a Baky-féle nyilas pártnak. Lakásán nagy meny- nyiségű „fasiszta iratot” találtak ismét. Arról, hogy mi indította eme tettre az elkövetőket és segítőiket, nem szól a jelentés.108 A vizsgált időszakban sok kihágás vagy bűncselekmény mögött feltéteztek politikai indíttatást. így járt el például a Marcali járás rendőrségének vezetője 1946 júniusában, amikor Pandúr Sándor felrobbantott egy vasúti szerelvényt, de a közveszélyes rongálásnak, mint a nyomozás kiderítette, nem volt politikai színezete.109 A második világháború utáni államvezetőség mindenben szakítani kívánt az elmúlt rendszerekkel. Ennek fényében került sor főként 1946-ban а В listázásokra (a közigazgatás megtisztítása a „reakciós elemektől”), több ezer ifjúsági és társadalmi szervezet, egyesület betiltására és felszámolására, a népellenes bűncselekményeket elkövető fasiszta és Volksbund-tag110 egyének eltávolítására, a fasiszta és antiszemita sajtótermékek és könyvek begyűjtésére, valamint a svábok kitelepítésére. Ezek mellett a demokratikus államrend elleni izgatást és szervezkedést elkövető személyek elleni küzdelem (melynek jogi alapját a demokratikus államrend köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. te. teremtette meg) is fontos eleme volt a tárgyalt időszak eseményeinek. Mindezek jól tükröződnek a rendőrségi jelentésekben is, s fontos és érdekes momentumokkal egészítik ki azokat a forrásokat, melyek az említett folyamatokat részletesen tárgyalják. Az 1946 tavaszán - nyarán lefolytatott В listázások eredményeképpen országos szinten mintegy 60 000 személy vesztette el állását.111 Ennek hatására több helyütt adódtak nehézségek az ügyintézésben. Az Igali járás rendőrkapitányának 1946. szeptember havi 104 SVm Fk iratai. A SVm Fk 1947. február 8-án kelt jelentése. 105 Uo. Az Igali JK 1947. március 2-án kelt jelentése. 106 Uo. A Csurgói JK 1946. július 3-án, augusztus 3-án és október 4-én kelt jelentése. 107 Uo. A Ltóti JK 1946. augusztus 14-én és szeptember 2-án kelt jelentése. 108 Uo. 109 Uo. A Marcali JK 1946. július 1-jén kelt jelentése. 110 A Volksbund (Magyarországi Németek Népi Szövetsége) a magyarországi német kisebbség szervezete volt, amely 1938-ban alakult meg. A szervezet a Harmadik Birodalom érdekeit képviselte Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is. 111 Romsics Ignác: Magyarország története а XX. században. Osiris, Budapest, 2004, 290. p. 140
