Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
pékmestert tiltott zsemlesütésen értek, egy nagykereskedő pedig a szappan és a lúgkő árának drágítása miatt felelt az Államügyészségen.78 Kéthelyen a malombérlő 450 mázsa beszolgáltatott gabonát sikkasztott el.79 Egy öreglaki kézicséplő dupla cséplési könyvet vezetett, valamint hat vagon beszolgáltatandó gabonát eltitkolt, s ezért őrizetbe vették.80 Marcaliban egy kereskedő a sót és egyén közszükségleti cikkeket kínálta az előírtnál magasabb áron.81 A Szigetvári járás rendőrségének kapitánya arról panaszkodik, hogy az engedély nélküli sertésvágások száma egyre inkább növekszik, de ezen a téren a lakosság nem segít a rendőrségnek, nem jelenti az eseteket, úgy látszik, inkább támogatja azokat.82 Belpolitikai események. Pártok és népgyűlések. В-listázások. Földreform A rendőrségi jelentések természetesen sokszor foglalkoznak belpolitikai eseményekkel is. Ahhoz, hogy ezeket megérthessük, szükséges az 1944 vége-1947 tavasza közötti országos események vázlatos ismertetése. 1944-ben újjászerveződtek a magukat demokratikusnak nevező politikai pártok: a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Független Kisgazdapárt (FKgP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP). Ezek elsődleges céljuknak a taglétszám kiterjesztésén keresztül társadalomi befolyásuk növelését tekintették.83 84 „Ebben a politikai versengésben a pártok mindegyike a régi ellenforradalmi rendszer maradványaival szemben és a demokratikus átalakításért folytatott harc letéteményeseként határozta meg és propagálta önmagát a helyi közvélemény előtt. 1944. december 21-én Debrecenben 230 taggal megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek képviselői a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt között oszlottak meg (a független képviselők aránya 5%-ot tett ki). Az 1945. november 4-én megtartott választások a Független Kisgazdapárt győzelmét hozták (57%), s november 15-én Tildy Zoltán — a kommunistákat is bevonva — alakított kormányt. 1946. január 31-én kikiáltották a köztársaságot,85 s Tildyt 1946. február 1-jén a Magyar Köztársaság elnökévé választották, a miniszterelnök pedig Nagy Ferenc lett. A kommunisták ezek után a Kisgazdapárt fokozatos ellehetetlenítésére és szétforgácsolására törekedtek („szalámitaktika”). Ennek egyik első lépéseként, 1946. március 5-én az MKP, az SZDP és az NPP részvételével megalakították a Baloldali Blokkot. Az FKgP és az MKP által irányított Baloldali Blokk közti küzdelem tovább fokozódott, s az előbbiek mindenben engedtek. 1946. március 12-én az FKgP 20 „reakciós” képviselőt kizárt a pártból (belőlük alakult meg Sulyok Dezső vezetésével a Magyar Szabadság Párt). 1946—1947 fordulóján „derült fény” a Kovács Béla és több más kisgazda politikus által szervezett „köztársaság-ellenes összeesküvésre”, melynek felgöngyölítése az MKP glóriájának növekedését, valamint az FKgP erejének csökkenését hozta magával. Az összeesküvésben való részvé78 Uo. 79 Uo. A Marcali JK 1946. november 2-án kelt jelentése. 80 Ltóti JK iratai. 131/1946. köz. sz. A Ltóti JK 1946. szeptember 15-én kelt jelentése. 81 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A SVm Fk 1947. január 11-én kelt jelentése. 82 Uo. A Szvári JK 1946. november 4-én kelt jelentése. 83 Vö. Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945—1947. évi választások Somogybán. (Elsó' közlemény.) In: Szili Ferenc (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, 28. Kaposvár, 1997, Somogy Megyei Levéltár, 270. p. 84 Uo. 270. p. 85 Ez a Lengyeltóti járás lakosságának „minden rétegében megelégedést s általános örömet váltott ki. ” Uo. A Ltóti JK 1946. február 5-én kelt jelentése. 137
