Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
megye, illetve város lakosságának politikai hangulatával, de ne általánosságban, hanem időszerű politikai vagy gazdasági eseményekkel, éspedig egyenként taglalva a lakosság egyes szociális rétegeinek hangulatát, véleményét. ”5 1946 februárjától a statisztika már nem szöveges része a jelentésnek, hanem külön mellékletben, központilag összeállított táblázatban kellett benyújtani. Az 1946. május 25-én keltezett 225.000/1946. IV. 12. B. M. számú rendelet változtatott a korábbi rendszeren. A hivatkozott jogszabály 19.§-a eló'írta, hogy a járási kapitányságok vezetőinek kötelességük minden hónap ötödik napjáig jelentést felterjeszteni a vármegyei főkapitánynak, melyben az adott járás közbiztonsági és közrendészeti állapotáról nyújtanak beszámolót. Ezzel egyidejűleg a korábban kötelező, a rendőrség működéséről szóló félhavi jelentések készítése szükségtelenné vált. A járási kapitányságok jelentéseit a vármegyei főkapitányságon összesítették, egybefoglalták, s ezt küldték tovább a vidéki főkapitánynak — ahogy ez a korábbi, félhavi jelentések esetében is lezajlott. A kötelező jelentések körüli ügyek azonban ezzel nem zárultak le, inkább bonyolódtak. Ezt tanúsítja az a levél, amelyet 1946. június 18-án a Lengyeltóti Járási Kapitányság vezetője kapott a vármegyei főkapitánytól. Ennek apropója, hogy a nevezett kapitányság helytelenül terjeszti fel jelentéseit, s az igazoló jelentésben írt kifogások sem megfelelőek, így rendbírsággal sújtotta őt a főkapitány. A jelentések körüli problémákat a vármegye rendőrségének vezetője az alábbiak szerint tisztázta. A járási kapitányságoknak négy különböző jelentést kell felterjeszteniük. Az első — a 130/1946. ein. számra való hivatkozással — létszámjelentés, amelynek mintája központilag meghatározott. A második (132/1946. ein. sz.) havi jelentés, s tárgya a járás közrendészeti és közbiztonsági állapota és az ügyiratforgalom statisztikája; erről fentebb írtunk. A harmadik a 133/1946. ein. sz. rendelet értelmében statisztikai adatokat tartalmaz a járás közbiztonsági állapotáról és az adott hónapban a járás területére érkezett sajtótermékekről, melyhez szintén egységes mintát állítottak össze. A negyedik jelentés (323/1946. ein. sz.) félhavonta terjesztendő fel, s tárgya a rendőrhatóságok működése. Ebben ki kell térni az adott fél hónap különösebb politikai, gazdasági és bűnügyi eseményire, valamint a járás lakosságának politikai hangulatára. Mindezektől függetlenül a járási rendőrkapitányságok politikai osztályai is kötelesek voltak az utóbbihoz hasonló tárgyú félhavi jelentéseket készíteni.6 A fentiek fényében minden, a rendőrségi iratanyagban fellelhető jelentést közlünk, legyen az havi vagy félhavi, működési vagy közrendészeti, közbiztonsági tárgyú. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogy a megyei és a járási kapitányságok jelentései közül mely hónapokban keltezettek állnak rendelkezésre (a jelentések mindig az előző hónap eseményeit tárgyalják). Az X jelek jelzik, hogy mely hónapból találtunk járási jelentést, a + jelek, hogy a jelzett hónapban a megyei összesítő jelentésből lehet következtetni a járási jelentések tartalmára, a 2X jelek pedig azt, hogy az adott hónapban az adott rendőrhatósági szerv két félhavi jelentése is fennmaradt. Némelyik jelentés nem tartalmaz sok lényeges és érdemi információt, de forrásközlésünkben a teljességre törekedtünk, így alább minden, a rendőrségi iratanyagban fellelhető ilyen tárgyú dokumentumot közreadunk. A legkorábbi jelentések a Lengyeltóti járásból származnak 1945 októberéből, a legkésőbbi pedig az Igali járás 1947 márciusában kelt jelentése, a beszámolók zömükben az 1946-os év második felének állapotait tükrözik. Mint láttuk, a jelentések központilag meghatározott módon íródtak és ugyanilyen témákat jártak körül: gazdasági, politikai és társadalmi kérdések, jelentősebb bűnügyek. 5 Uo. 6 Uo. 128
